Babavárás

Drága Kislányom!
Ott tartottam, hogy eljött a terhesség 14.hete...Igazából nem volt könnyű áthangolódnom, még mindig hihetetlen volt számomra, hogy van valaki a hasamban, aki hamarosan meg fog születni. Érdekes volt, amikor elkezdtél mocorogni. először csak én éreztem, bár nehezen tudtam eldönteni, hogy te üdvözölsz odabentről, vagy valami más történik.
Aztán kicsivel később már apukád is érezni kezdte a mozgolódást. Főleg reggel voltál aktív, az ébredésem után, talán te is akkor keltél.
Szerencsére minden orvosi vizsgálat rendben volt, bár az is igaz, hogy nem fordult meg a fejemben, hogy bármi bajod is lehetne. Volt bennem egy kis izgalom, amikor pl. az AFP eredményre vártam, de semmi több. A 18 hetes ultrahangon modták először, hogy kislány vagy. Én elmondhatatlanul örültem a hírnek
Egy nagyon jó élmény volt az, amikor a 27. héten elmentünk egy 4Ds ultrahangra a Pólus Centerbe.
Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor az ultrahangot végző átkapcsolta a gépet és megláttunk téged...Elállt a szavunk apával. Azt hiszem bennem akkor tudatosult igazán, hogy lesz egy kisbabánk, meghatódtam. Simogattam a hasam egyfolytában. ezen a vizsgálaton végképp megerősítették, hogy kislány vagy, ennek bizonyítékát le is fotózták.
Nagyon vártunk téged, és a jöveteled híre sok mindenben előre lendített minket. Eldöntöttük, hogy veszünk egy lakást, meg is tettük a megfelelő lépéseket, és megvásároltuk ezt a lakást, amiben most is lakunk a Távíró utcában. Teljesen fel kellett újítani, és mivel hitelből vásároltunk annak intézése is sok időt, energiát felemésztett.
Én május végéig dolgoztam, nem volt könnyű elszakadni a munkatársaimtól.
Elhatároztam, hogy veled a pocakomban is igyekszem aktív életet élni, amíg lehet, így is történt. Többen azon viccelődtek, hogy majd egy barkácsáruházban fogsz a világra jönni, szerencsére nem így történt...