Babavárás

Drága Kislányom!
Ott tartottam, hogy eljött a terhesség 14.hete...Igazából nem volt könnyű áthangolódnom, még mindig hihetetlen volt számomra, hogy van valaki a hasamban, aki hamarosan meg fog születni. Érdekes volt, amikor elkezdtél mocorogni. először csak én éreztem, bár nehezen tudtam eldönteni, hogy te üdvözölsz odabentről, vagy valami más történik.
Aztán kicsivel később már apukád is érezni kezdte a mozgolódást. Főleg reggel voltál aktív, az ébredésem után, talán te is akkor keltél.
Szerencsére minden orvosi vizsgálat rendben volt, bár az is igaz, hogy nem fordult meg a fejemben, hogy bármi bajod is lehetne. Volt bennem egy kis izgalom, amikor pl. az AFP eredményre vártam, de semmi több. A 18 hetes ultrahangon modták először, hogy kislány vagy. Én elmondhatatlanul örültem a hírnek
Egy nagyon jó élmény volt az, amikor a 27. héten elmentünk egy 4Ds ultrahangra a Pólus Centerbe.
Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor az ultrahangot végző átkapcsolta a gépet és megláttunk téged...Elállt a szavunk apával. Azt hiszem bennem akkor tudatosult igazán, hogy lesz egy kisbabánk, meghatódtam. Simogattam a hasam egyfolytában. ezen a vizsgálaton végképp megerősítették, hogy kislány vagy, ennek bizonyítékát le is fotózták.
Nagyon vártunk téged, és a jöveteled híre sok mindenben előre lendített minket. Eldöntöttük, hogy veszünk egy lakást, meg is tettük a megfelelő lépéseket, és megvásároltuk ezt a lakást, amiben most is lakunk a Távíró utcában. Teljesen fel kellett újítani, és mivel hitelből vásároltunk annak intézése is sok időt, energiát felemésztett.
Én május végéig dolgoztam, nem volt könnyű elszakadni a munkatársaimtól.
Elhatároztam, hogy veled a pocakomban is igyekszem aktív életet élni, amíg lehet, így is történt. Többen azon viccelődtek, hogy majd egy barkácsáruházban fogsz a világra jönni, szerencsére nem így történt...

Hol is tartottunk... az első hetek

Dorka most 3 és fél hónapos, megpróbálom összeszedni mi minden tartozik produkciói közé, és mindezeket mikor kezdte...
Dorka már a kórházban is nagyon jó baba volt, 30 gr-ot szopott két naposan. Azzal fenyegettek, hogy a jósága és a nyugodtsága majd elmúlik, ha hazamegyünk. Szerencsére nem volt igaza a károgóknak, azóta sem romlott el az én Tündérem.
Szabolcs hozott minket haza a kórházból, kb 40 fok volt,a kocsiban 50. Dorkáról dőlt a víz, közben békésen aludt. Az utca túloldaláról kellett áthurcolni a babát és a cuccokat a felújítási munkák miatt. Fanni és Tesóm már nagyon izgatottan vártak minket. Épp, hogy leültünk, csengett Ági a védőnő. Feljött, Tesóm vállalta, hogy tisztába teszi Dorkát, aki rögtön fosott egy félmétereset, kis szerencsének köszönhető, hogy mindenki lőtávolságon kívül volt.
Ez volt az első jel arra, hogy van tehetsége dolgokhoz, ezt a mutatványt kb két hétig játszotta, napi 2X cseréltünk lepedőt, amikor nem volt tiszta, titokban letakartuk a foltot. Két heti komoly megfigyelés eredményeként rájöttünk a "lövés" előzményeire, úgymint: ébredezés, mocorgás, rotyogás minimum háromszor, megkönnyebbült mosoly a hadművelet végeztével. Megkönnyítendő hasról hátra fordítottuk amikor megkezdődött a gyakorlat.
Dorka 18 napos volt, amikor már 6 órát aludt éjszaka egyhuzamban aztán 5 hetes korától mondhatni átalussza az éjszakát.
Két hetes volt amikor apukája fürdette először,és amikor először sétálni mentünk.
Az első hónapban már megfordult hasról hátra, gügyög, mosolyog, egyszerűen imádni való. A kórházból való hazaérkezést követő hetet Fanni is velünk töltötte, nagyon jó volt, hogy ő is ott volt.

A terhesség első hetei

Drága Kislányom!

Ott tartottam, hogy végre volt egy fényképem arról a kis petezsákról, amiben elkezdődött az életed. Amikor még nem voltál a hasamban, mindenféle romantikus terveim voltak arra vonatkozóan, hogy majd, hogy mondom el az apukádnak, hogy babát várunk. Aztán ez a teszt körüli őrület, vagy-e már, vagy mégsem, persze teljesen tönkretette az egészet, de így legalább együtt bizonytalankodtunk, ez is nagyon jó volt.
Karácsonykor kezdtem kissé rosszul viselni a babavárást, sokat volt hányingerem, nem volt étvágyam, még a munkából is kimaradtam kicsit. Azt hiszem így akartad jelezni nekem, hogy ideje lassítanom a tempón, de miivel a munkámat is nagyon szeretem és téged is nagyon vártalak, nem volt ez túl egyszerű.
Néha csak bambultam magam elé, és elő kellett vennem az UH képet, hogy valóban elhiggyem ami történik velem. Közben folytak a vizsgálatok, és szerencsére minden rendben volt. A 12 heti ultrahangon már teljesen baba formád volt, gyönyörű voltál már akkor is, apuval csak csodáltuk a fényképedet.
És mikor vége volt az első 14 hétnek eltűntek a rosszulléteim, és kezdett kicsit formálódni a pocakom...

Hétköznapok

Tegnap Dorkával végre a hétköznapokat éltük, nyugiban, semmi ugrándozás, vendégeskedés, csak ő és én. Robi délután jött haza és megvette neki a játszószőnyeget, mindenféle plüssökkel, hát volt nagy öröm. Bár túl sokáig nem köti le. A legjobban azt élvezi, ha kézben van puszilgatva, dögönyözve. Én egyfolytában énekelek neki, pedig nálam rosszabb hangja már csak az apjának van, de úgy tűnik a lányunknak ez a legszebb, és most ez a fontos. (bár sok mindenkit nem hallott még énekelni..:))
Tegnap estére rámtört egy migrénes roham, hányással és kómával, ahogy az kell, beájulva szoptattam, aztán Robi fülelt, hogy Dorka rendben alszik-e. Én smmit nem hallottam a külvilágból.
Reggelre jobb volt, csak kicsit nyúzott voltam.
Dorka ma nagyon jókedvű volt, sokat játszottunk. Mintha...de nem akarom elkiabálni..valamiféle rendszerke próbálna beállni. Úgy döntöttem nem keltem fel reggel 7kor, aludjon, ameddig akar. Alszik kb negyed9ig, de szerencsére 10kor így is enni kér, és 10 után újra alszik. Tegnap 4!!órát, ma kettőt. Aztán 1 körül ismét kaja, majd séta, kisebb alvással.
Szóval alakul.

Álmok

Drága Kislányom!
Most éppen alszol, de a tegnapi este nagyon aktív voltál. Apuval már nem tudtuk mit tegyünk, hogy elaludj, nehezen sikerült éjjel fél 1re. Mi teljesen kifáradtunk, biztosan ennek köszönhetem kesze-kusza rossz álmomat.
Álmomban megtudtam, hogy gyógyíthatatlan beteg vagyok, és szembesültem azzal, hogy nem foglak látni téged felnőni. Riasztó volt, fel is ébredtem, és csak törölgettem a könnyeimet és megnéztem hogyan alszol. Maga a gondolata annak, hogy nem lehetek melletted a szívembe hasított, és most, amikor erre visszagondolok, csak folynak a könnyeim. Olyan érzéseket csalt elő belőlem az, hogy megszülettél, amiről nem is gondoltam, hogy léteznek. Olyan mértékű szeretet, aggódás, boldogság amit érzek, amit születésed előtt sosem. Mérhetetlenül szeretlek, és mérhetetlenül aggódom, hogy minden rendben legyen, te pedig minden szeretetmorzsát sokszorosan visszaadsz. Az, amikor reggel a kiságyadhoz megyek, hogy köszöntselek, és azonnal mosolyogni kezdesz, a legjobb kezdete a napnak, amit el tudok képzelni. Nagyon szeretlek Kicsim!

Fáradtan

Tegnap Dorka végül fél 1kor aludt el, mindhárman nagyon fáradtak voltunk már. Szerintem fájt a hasa, mert nagyon híg volt a széklete, és ez így van 3 napja. Felhívtam a védőnőt, javaslatára lenullázom a tejtermékek fogyasztását, ha a széklete így sem rendeződik meglátogatjuk a doktornőt. Remélem nem lesz rá szükség.

Megőrülős...

Ma itt voltak Sopronból a nagyszülők és Csabi, sétáltak Dorkával, én addig főztem, mostam, takarítottam...stb.Estére hulla lettem, Dorka pedig most éjfél környékén is kukorékol, míg apukája a kenguruban sétálgat vele fel-le a lakásban....
Új szokásokból még mindig nagyon édes az ÁÁÁÁ-zás és a nyál nyelvvel történő turmixolása, habosítása cuppogtatása.

Kirándulás

Ma Dorkával meglátogattuk Patríciáékat Nógrádban. Eszterrel mentünk kocsival és Babácska nagyon jól viselte az utazást, egy kis bealvás, egy kis játék...stb. Megnéztük Ábel babát, aki fél éves, hatalmas, aranyos, de ma nem volt jó napja sokat nyűgölődött. Dorka kipróbálta Ábel játszóhídját, most már biztosan beruházunk egyre, mert teljesen el volt vele.
Holnap jönnek nagymamáék Sopronból, Dorkának kényeztetés, kedvesség, öröm, nekem főzés, vendéglátás...stb. Várjuk Őket. (De azért én is elbírnék már egy kicsit az elsőkből:)

Kiderül a turpisság

Dorka- jól emlékszem- 2009 november 19én reggel fogant. Azért emlékszem a dátumra, mert Patricia barátnőm, akinek akkor a hasában ott volt Ábel, kiszámolta az ideális időpontot, hogy mikor a legoptimálisabb a fogantatás. Jókat nevettünk, én eleve kihúztam ezt az időpontot, hivatkozva kedvenc sorozatunkra (Dr House), de valamiért mégis egymás felé fordultunk Robival reggel, és ekkor történt meg ez a csoda.
Sokan mondják, hogy meg lehet érezni, mikor egy nő megfogan, hát én semmi különöset nem éreztem, olyannyira, hogy rá pár napra Tamás szülinapján jókat koccintgattam az ünnepelttel.
Az első kicsit gyanús esemény az volt, amikor december elején színházba mentünk, a Pesti Színházban az erkélyen ültünk Patriciával, én azt hittem megfulladok, alig vártam, hogy vége legyen a darabnak.
Aztán 5én nem jött meg a menstruációm, gyorsan vettem pár tesztet -egy teszt nem teszt jeligére- amik pozitív eredményt mutattak...vagyis kicsit pozitívat. Ott volt a csík, ott volt, de nem annyira. Ekkor jött a tapasztalt barátnők teszt-fényképpel ellátott megkeresése (Patricia, Bogi), akik megerősítették a pozitív eredményt, mondván: kicsit terhes nem létezik, nyugodtan örüljek, baba van a hasban. De ugye mégis valami orvos féle kéne ezt megerősítse, elmentem az Sztk-ba, ultrahang, eredmény: ciszta. Kissé lelombozva hívtam Robit, korai volt az öröm, cisztám van, kontroll január közepén, majd hívtam a barátnőket, hogy rossz volt a diagnózis.
De ők csak kötötték az ebet a karóhoz, annyira, hogy Pat elvitt a nőgyógyászához a Margit Kórházba. (Azóta is áldom a nevét...köszi Pat). Burik doki azt mondta látja a petezsákot, de még nem írhatja le, hogy terhesség, valami orvosi protokoll miatt. Azért az újabb tesztek vásárlásáról lebeszélt. Kontroll december 21. Itt már fotót is kaptam a petezsákról. Ez bekerült az esküvői albumunk végére, melyet ajándékba adtunk a szülőknek és a tesóméknak Karácsonyra. Hát, volt nagy örömködés...

Kezdek...

Még soha nem csináltam ilyen dolgot... Persze három hónappal ezelőttig gyereket sem szültem még. 15én volt Dorka 3 hónapos, és szeretném, ha vissza tudná majd olvasni mi minden történt velünk, vele. És persze bennem is rengeteg a gondolat, a kétség, melyeket papírra is vetettem, míg nem fértem az Internethez, ez után majd ilyen formában elmélkedek. Szépen lassan visszapörgetem az elmúlt három hónapot is, hogy ne maradjon ki semmi. A szülést, a hazajövetelt, az első napokat...mert ezek egyszerűen fantasztikusak voltak. Egyelőre ennyi...