2011. január 23., vasárnap

Dumaszínház

Kuka, béka, autó, duda - hogy miért pont ezek, fogalmam sincs, aztán a szokványosak: anya, apa, papa, mama, baba, pápá, iszi, enni, aztán a részlegesek: ku (tya), tu(mi), szi(a), kö(nyv) o(lvas), já(tszik), .....és ezer meg ezer egy és két betűs, számomra 95%ban érthető szó, kifejezés, amit Dorka használ. Szinte folyamatosan, beszél, jelel, magyaráz, ért és értetni akar. Persze a megértése figyelmet igényel általában, de nekem már elég jól megy ez az odafigyelés. Úgy vagyok valahogy, mint ő: értem, értem mit akar, de nem mindig akarom érteni, és nem mindig akarom csinálni. (Hát igen, a zord anya, aki mégsem áldozza fel egész életét, pfúúúúj:))
Azt is észrevettem, hogy apukáját, mamáit külön kell figyelmeztetnem, hogy nézzenek rá Dorkáre, próbálják megérteni mit szeretne, higyjék, hogy akar valamit és közöl valamit, bízzanak abban, hogy meg tudja értetni magát, ők pedig meg tudják őt érteni. Be kellene látniuk, hogy már közel sem egy gügyögő kisbabáról van szó, henem egy okos, értelmes kisgyerekről, aki szeretné megismerni a világot és megismertetni velünk az ő világát. Egy kis emberről aki mindent ért, és nekünk felnőtteknek MÉG mindent elhisz. Ezért haragszom arra, és szólok is érte, amikor azt mondják a gyermekemnek, hogy rossz, buta, nem tudja, ügyetlen és egyéb válogatott rossz tulajdonságok, Nem akarom, hogy ezeket elfogadja és gondolja magáról, hogy aztán valóban azzá váljon, csak azért, hogy megfeleljen annak aki a jelzőt ráaggatta.
Nagy a felelősségünk, és minél inkább kinyílik kis családunk burka, annál jobban érzem ennek a súlyát. Már nem csak arra kell figyelnem én mit mondok, hogy mondom, hogy viselkedem bizonyos helyzetekben, hanem arra i, hogy a számunkra más fontos személyek mit tesznek.
Apukája szerint az is jó a gyermeknek, ha megtapasztal sokféle felnőtt viselkedést, mert ezekből tanulni tud.
De azért annak nagyon örülnék, ha az apukája többször is elgondolkodna azon, hogy ő mit tart jó útnak, mit gondol ezekről, milyen érzéseket vált ki belőle ahogy látja nyiladozni gyermekünk értelmét.
De erre úgy tűnik még várnom kell......

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése