Drága Kislányom!
Holnap leszel 17 hónapos, 17 hónappal ilyenkor már elkezdődött a közös
munkánk annak érdekében kibújj a világra. Akkor még nem gondoltam, hogy
egy olyan eseményben lesz részem, melynek "eredménye" egyszeri pillantás
után életre szóló függőséget okoz:):)
Azóta ugyanis nem tudom elképzelni nélküled az életem. Biztos eljön az
idő, amikor majd le kell szokjak rólad, e most, ebben a pillanatban ezt
el sem tudom képzelni.
Tegnap szó szerint elvonási tüneteim voltam a következők miatt: Pepe
mama eljöttt hozzánk szerdán, így amikor mentem a Gyerekházba dolgozni,
nem vittelek magammal, sőt, mikor elmentem még aludtál. Hazafelé el
kellett még mennem a boltba, mire hazaértem aludtál. Aztán délután egy
csoportra kellett mennem (vagyis nem kellett, csak szerettem volna részt
venni egy önismereti csoportban), még épp, hogy felébredtél, kb 5
percet együtt voltunk, aztán indultam. Azt hittem az esti fürdésre itt
leszek,de kiderült, hogy csak fél10re érek haza, így egész nap azt az 5
perecet töltöttük együtt.
Mikor hazajöttem fizikai tüneteit éreztem a hiányodnak. El is
döntöttem, hogy együtt alszunk, és mielőtt aludni tértem
felnyaláboltalak, átvittelek az ágyunkba, átöleltelek, és úgy aludtunk.
Nem bírtam volna ki, hogy ne ezt tegyem.
Sokat forgolódtál éjjel, mintha te is meg akarnál bizonyosodni róla
folyamatosan, hogy ott vagyok, majd reggel 7kor jött a szokásos
duruszolásod: "cicicicicicici":):):).
Szóval lényeg a lényeg, nagyon hiányoztál nekem. Így a ma délutánt
teljesen neked adtam, sikerült nagyon türelmesnek lennem, legalább
millió puszit adtam és kaptam, szóval nagy szeret-hullámok voltak.
Nagyon jó volt.
Na és most nézzük egy kicsit mit is tudsz te kis 17 hónaposom!
Nem mész, hanem szaladsz, felmászol mindenre, az asztal teteje a
kedvenced, akadály nincs előtted. Zenére szereted rázni a hátsódat, de
sokáig nem köt le, ha a cd szól, inkább az én "gyönyörű" hangomat
szereted.(Bocs, és remélem nem ér e miatt maradandó károsodás, de nagyon
sokat énekelek neked).
Ha előveszed a kedvenc mondókás könyveidet (Kerekítő 1-2), már minden
oldalról tudod, hogy az adott mondókához milyen játék tartozik és
elkezded mutogatni. Imádod a lovacskázós, höcögtetős, rázogatós
játékokat, általában csuklásig kacagsz ilyenkor.
A beszéded nagyon gyorsan fejlődik, és azt hiszem az én megértésesem is
már ami a beszédedet illeti. Jó kis nyelvet alakítottál ki, amiben
főszerepet általában a szavak első szótagja kap.
Apa megtanított neked egy két mássalhangzót tartalmazó szót, ez a béka.
Nagyon vicces amikor mondod, mert a békát szándékozván megjelenteni
ugrasz is egyet közben.
Sok jelet is ismersz, bár mostanában nem gyarapítottuk a
jelkészletedet, valahogy ez most kimaradt. Remélem majd a soproni Mami
amikor jön jelel veled sokat, és tanít neked újakat.
Hihetetlen jó a humorod, a jelekkel is játszol, úgy csinálsz mintha
jelenél valamit, amikor megkérdezem, hogy az mit jelent, huncutul és
nagyokat vigyorogsz, szóval ezzel folyamatosan beugratsz.
Imádsz eldugdosni dolgokat, majd aokat elővarázsolni, de nagyon
szeretsz megkeresni és megtalálni egyéb, általam nem talált holmikat,
ilyenkor nagy az örömed, hogy milyen ügyes voltál.
Nagyon jókat eszel, mindent megeszel, nagyon szereted a narancsot, a
mandarint, a karfiolt, brokkolit, karalábét, répát, zellert, húslevest,
karfiollevest. Szereted üresen csipegetni a kukoricapelyhet, a
kölesgolyót, ezek tányérba pakolgatása pár percig le is köt.
Nagyon szereted a Túró Rudit, óriást szoktál kapni, de a csokit
lehámozzuk róla. Szeretnék vigyázni a fogaidra és az egészségedre. Jut
eszembe fogak, reggel szépen mosod velem együtt a fogadat, apa esti
menetrendjébe is igyekszünk beiktatni a fogmosásodat, egyelőre nem sok
sikerrel. Most bújik a bal felső szemfogad, ha kint lesz, az lesz a 13.
Nem tudom, hogy hány centi vagy és milyen nehéz, csak azt tudom, hogy
gyönyörű vagy, imádnivalóan kedves, humoros, jószívű, segítőkész,
akaratos, kitartó, szeretnivaló. Az én kis Gyönyörűségem vagy, nagyon
nagyon szeretlek kislányom, a legjobb dolog vagy az egész Világon:):):)
Dorkával az életünk, az az Élet, ami teljesen megváltozott amióta Ő is velünk van. Szeretném leírni, főleg számára, hogy mi minden történt velünk együtt, hogy alakultak a napjaink, és, hogy mennyire szeretem Őt. Írok a mindennapjainkról, hogy mit is tud, miben fejlődött, illetve személyes hangú leveleimben számára az érzéseimről. Update: 2012. 11. 24-én kis családunk 4 főre bővült Nimróddal a kisfiúnkkal. Szóval véget ért és egyúttal elkezdődött életünknek egy új korszaka. Erről írok...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése