2011

Drága Kislányom!
Próbálom összeszedni a gondolataimat az elmúlt évünkről, de nehéz, mert az életünk a Te érkezéseddel teljesen megváltozott. Egy évvel ezelőtt, már egy aktív, érdeklődő kisember voltál, kitöltötted szinte minden percünket, legalábbis akkor még azt hittem. Azóta tudom, hogy voltak olyan rejtett percek, félórák, amik még szabadok voltak, hiszen, ha nem így lett volna, hogy férkőzhettél volna még be ezekbe a percekbe is? Most ugyanis a 24bők kb 28 órát kitöltesz számunkra.
Az első 9-10 hónapunk arról szólt, hogy figyeltük hogyan fejlődsz főként testileg, mozgásban. Nem lehetett panaszunk, nagyon ügyes kisálány voltál, és vagy, 11,5 hónaposan már mentél....de ezt is és a többit is lejegyeztem már itt.
Aztán az ezt követő időszakban az értelmed kibontakozásának lehettünk, lehetünk szemtanúi. Elkezdtél incselkedni velünk, most már kifejezetten látszik milyen jó a humorod:):)Sokat nevetünk veled. És ott vannak az érzelmek...olyan nyitottság, szeretet árad belőled, hogy aki a közeledbe kerül, nem tudja kivonni magát a hatásod alól. Persze a bohóckodásoddal, odabújásaiddal, a puszikkal, simogatásokkal is varázsolsz, a végeredmény pedig....hanyatesett, térdencsúszó, bohóckodó, nevető, ölelgető barátok, rokonok, ismerősök.
Persze hátországnak mi mindig ott vagyunk. Látszik rajtad, hogy biztonságban érzed magad, így nyugodt szívvel nyitsz az emberek felé. Remélem ezt a biztonságérzetet még sokáig képesek leszünk neked nyújtani.
És az újabb csoda, amivel elkápráztatsz minek nap, mint nap, a kommunikációd. nagyon ügyesen használod a jelnyelvet, már kb 30 jelet ismersz. Ezeket kombinálod olykor a beszéddel. Mindent megértesz, ha egy bizonyos könyvet kérünk tudod melyik az. Ha kérünk valami, hogy hozd oda nekünk nagy örömmel és lelkesedéssel megteszed, ha elkeverünk valamit segítesz megkeresni, és ujjongsz, ha sikerül.
Általában a szavak első szótagját mondod, de ezt minden hallott szónál megteszed. Utánozol dolgokat, a fúró hangját, a berregést, a madárcsipogást....Ha valamit olvasunk bemutatod, a maci horkolását, az állatok hangját.
És persze tudom, hogy elfogult vagyok, de miért ne lennék, annyira, de annyira okos, kedves és gyönyörű vagy, hogy csak azon gondolkozom mivel érdemeltem ki ezt az ajándékot. Nagyon szeretlek, örülök, hogy az elmúlt év minden percében az anyukád lehettem, remélem leszünk egymásnak még nagyon sokáig. Szeretem minden kis sejtedet, a hajad illatát, a puszidat, a szavaidat, a simogatásodat, bőröd selymességét, még a kicsorduló könnyeidet is, amit remélem keveset látok majd 2011ben. Kislányom anya Gyöngye, Kincse, Tündérkéje!(Képek: akkor és most, azaz egy éve és most)