Első Mamánál alvás

Nagy mérföldkő az életünkben, hogy Dorka először aludt más helyen, mint ahol mi az apukájával. Közös töprengés után arra jutottunk, hogy talán itt az ideje legalább megpróbálni, hogy a 26és fél hónapos csemeténk kibír-e nélkülünk egy napot. De mivel elutaztunk egy hétvégére az apukájával, így nem csak egy próbanap volt, hanem egy egész hétvége. Pénteken délután Pepe mama elszállította a gyermeket, szombaton következett a veszprémi unokatesós kör egész vasárnapig, akkor érkeztem meg én hozzá. Aztán úgy tűnt, hogy annyira jól érzi így magát mindenki, hogy hosszabítottunk, én munka miatt hazautaztam Pestre, Dorka pedig maradt a Mamánál egész péntekig.
Tanulságos volt ez a pár nap: Minden elhatározásom ellenére semmiféle nagyobb lélegzetű takarítást nem végeztem a lakásban, mondhatni dőltem jobbra-balra , kerestem a helyem, de nem találtam, szóval nekem nem volt egyszerű.
Este már szagolgattam a gyermek itt hagyott ruháit, és erre rábírtam az apját is, nézegettem a kiságyát, rendezgettem a párnáját, nézegettem a kávésbögrémbe a maradék cseppet, melynek elfogyasztása mindig Dorkát illeti.
E közben a gyermekem, játszott, szaladgált, állatkertben volt, unokatesókkal felfordította a világot, játszóterezett, olvasztotta mama, papa, keresztapu, keresztanyu szívét, evett egy csomó édességet, és (számomra keserédesen örömteli a hír) esze ágában sem volt emlgetini a szüleit.