Már nagyon vártam, hogy kettesben lehessünk Dorkával, ezért
elhatároztam, hogy ugyan rengeteg takarítani való dolgom van, de nem
megy ma bölcsibe, hanem együtt végezzük itthon a házimunkát. Ez nagyon
jó ötletnek bizonyult. Azért is, mert amióta mamáéktól hazahoztuk olyan
ölelgetős puszilgatós szimbiózisban vagyunk, amibe sokszor még apa sem
fér bele. Neki ez annyira nem tetszik, de azért a szeme sarkából
látom,hogy figyeli életek két csaját, akik egymásba szerelmesedve
ölelkeznek,és bizony közben ő is vigyorog.
Na szóval közönség nélküli, kettesben töltött napra vágytam Dorkával,
aminek a felén túl vagyunk,a gyermek, most édesen alszik épp.
Reggel fél 8kor kelt, átvittem a sötét szobánkba és kb fél óráig
bújtunk, beszélgettünk, cicizgetett. Szép ébredés volt, nyugis öltözés,
reggeli, majd elkezdtünk takarítani. Dorka imád pakolni, rendezkedni.
Mostunk egy csomót, így a kedvenc teregetős akcióból is kivehette a
részét. Majd amikor szépen rendben volt a háló, a babájával, egy kis
takaróval, egy darab ragasztószalaggal felcuccolt a letakart ágyunkra,
és kb fél óráig játszott egyedül. Takargatta a babát, lefeküdt vele
aludni, úgy, hogy magát is betakarta, beragasztotta a "sebét" és közben
beszélgetett vele. Én be-be lestem, olyan jó volt nézni:)
Mikor megunta, jött velem port törölni.
Hihetetlen, hogy miket mond már, és tényleg beszélgetni lehet vele. Ha
kérdezem egész mondatban válaszol, és komolyan választékosan fogalmaz.
A tegnapi nagy szövege, amin kidőltem: pénzével játszik, odanyújtja
nekem: "Tessék anya, forinthitel!"(fő téma mostanában a
hiteltörlesztésünk:))
Tegnap állatkertben voltunk, az is szuper volt, este megkaptam: "Te kis sisakos kazuár!":):):)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése