Az első hónap nagy nyugalmát azért megzavarta egy vérvétel, amit Dorka 2
hetes korában kellett elvégezni, ez volt a PKU teszt, ami a kórházban
nem sikerült. Én tanúbizonyságot tettem gyengeségemről, konkrétan a
folyosón sírtam végig a beavatkozást, apukája pedig bátorságáról, aki ez
idő alatt tartotta kislányát. Kemény volt.
Na de nézzük, mi is történt velünk a első hónapban végén...
Dorka más 6-7 órákat alszik éjszaka, csak még kicsit össze-vissza. Még
nem volt egy hónapos, amikor már rengeteget gügyögött a kiságyban lévő
plüss játékoknak.Kialakult, hogy amikor apukája itthon van, mindig ő
pelenkázza be Dorkát. Hihetetlen, hogy milyen gyakorlatra tett szert,
ahhoz képest, hogy előtte sosem csinálta.
Szeptember 13.-án volt az első házassági évfordulónk, gyönyörű idő volt
aznap, csakúgy, mint az esküvőnkön. Én kaptam egy szép láncot, Robinak
pedig írtam egy levelet, amin nagyon meghatódott.
Aztán felkerekedtünk, és felültünk a kisföldalattira, kimentünk a
Városligetbe sétálni. Ez volt az első közös kirándulásunk. Aggódva
nézegettük Dorkát a metrón, magunkban elátkoztunk minden hangos
megállót, utast, ajtó-nyitást, -csukást, huzatot, meleget,
hideget...miközben Dorka békésen aludt a kocsijában.
Az első hónapot két franciakrémessel ünnepeltük, nagyon szép nap volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése