Tavaszodik :)

Végre, itt a jó idő, kimozdulhatunk a falak közül. Dorka nagyon élvezi a kinti mászkálást, nézelődik, büszkén üldögél a babakocsiban. Úgy tűnik számomra, hogy élénk érdeklődését, nyitottságát a mi társaságunk már nem elégíti ki, minden újra kíváncsi, mindent ki akar próbálni. A lehetőségekhez képes igyekszem neki megengedni a felfedező utakat, apukája már bátortalanabb és bizonytalanabb e tekintetben. Pénteken elmentünk egy Ringató foglalkozásra a szomszédos művelődési házba, mondhatom mindketten nagyon élveztük. Dorka kiszúrta magának a foglalkozás vezetőjét, nagy lendülettel odamászott, felállt az ölébe, és onnantól rajta mutatták be a játékokat. Kettős érzések kavarogtak bennem, egyrészről büszke voltam a bátor, mozgékony, ügyes, nyitott kislányomra, másrészről megéltem, hogy távolodik tőlem, és fedezi fel a kettőn ki körén kívül eső világot. Persze ott voltam háttérországnak, és láttam, hogy azért szüksége van rá, hogy a közelében legyek, úgyhogy nincs minden veszve:))))
Szombaton együtt piacoztunk, vettem neki egy csomó biozöldséget, és elkészítettem vagy 30 adag főzeléket a mélyhűtőbe, hogy ezzel is több időnk maradjon a közös csavargásokra.
Sajna usziba nem mentünk, mert még mindig náthás szegénykém és nem szerettem volna kockáztatni, hogy betegebb legyen.
Csütörtökön meglátogat minket anyukám, szombaton pedig utazunk Sopronba vonattal. Remélem jól bírjuk majd az utazást, de mamáék már nagyon várnak minket. Terveink szerint szerdáig maradunk.
Ez lesz Dorka első Húsvétja, és talán az első olyan ünnep, amit már valóban élvezni tud. Mamáéknál van kert is, sokat tud levegőzni, és biztos vagyok benne, hogy agyonra kényeztetik, és ő ezt majd nagyon élvezi. De ez a jó, ez a dolga egy nagymamának és egy nagypapának. Örülök, hogy Dorkának van mamája és papája is kettő, sőt dédimamája és dédipapája is. Remélem ők is meglátogatnak minket Húsvétkor.
Most alszik a kis Drágám, de így gondolatban is megölelgetem és megpuszilgatom.