Ma Dorka apukája elutazott Barcelonába, hogy részt vegyen azon a BL
meccsen, amire jegyet kapott a 30 születésnapjára. Így Dorkával
kettesben maradtunk itthon. Várható a felmelegedés, ezért sajna tegnap
este óta fáj a fejem, így sajnos (bocs Kislányom)Dorkával is kissé
türelmetlen vagyok. Pedig tudom, hogy ő is érzi a frontokat, jön a foga,
egyfolytában menne és mindent fel akar fedezni, mégis nehezek ezek a
napok számomra.
Nehéz, hogy nem lehet egy pillanatra sem magára hagyni, mert azonnal
feláll valamibe kapaszkodva, mai még nem is lenne baj, de a
visszaereszkedést még nem tanulta meg, ezért marad a leesés, koppanás,
azt meg ugye egyikőnk sem szeretné.
Hihetetlen, hogy milyen aktív, még szoptatás közben is a zokniját
húzkodja, forog, tekereg, de azért rendesen eszik ennek örülök.
Ma tököt főztem neki is és magunknak, ez is ízlett neki, örömmel megette.
....kissé megszakítottam az írást, mert a 7kor álombaszenderült
kisbabám, szokásával ellentétben kért még egy kis
ébrenlétet...háromnegyed 9 van, most sikerült visszaaltatni. Úgy
látszik ő is érzi, hogy apa nincs itthon, mert ilyenkor, ha felsír, ő
szokott bemenni hozzá.
Várjuk a pénteket, amikor újra együtt leszünk hárman, csók Drágám, puszi Apuci, jó szurkolást, siess haza, nagyon várunk!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése