Kis betegség

Dorka már egy hete kissé náthás volt, ezért úgy döntöttem pénteken megmutatjuk a Doktornéninek. Mivel apukája épp hazaérkezett élményekkel és fényképekkel teli Barcelonából, ő is eljött velünk. Szegény elég kókadt volt, mivel csak pár órát aludt, és a repülőn sem sikerült pihennie, de hősiesen vette az akadályokat, még sétálni is hajlandó volt velünk, cserébe aztán délután 3 órát aludt.
Dorkának szerencsére nincs semmi komoly baja, az orvos azt mondta, a tüdeje, légzése tiszt, és a pici megfázás lehet a fogától is.
Menjünk a levegőre sokat, és igyon sok folyadékot.
Szombaton...azaz a ebéd után felkerekedtünk együtt (apukája inkább lógott az iskolából) és elmentünk etetőszék-vadászatra. Sikerült lőnünk egy jó példányt, így végre az uzsonnát már egy asztalnál fogyasztotta kis családunk, nagyon jó volt.
A nagy kalandban azonban Dorka elég keveset aludt, este aztán nehezen eldönthető volt, hogy a fáradtságtól vagy a fogfájástól sír.
Kíváncsi vagyok milyen lesz az éjszakánk, tegnap egykor és hatkor etettem, majd negyed kilencig aludt, jókedvűen ébredt.
Jó lenne, ha újra átaludná az éjszakát, rám férne, hogy végre kialudjam magam.
Jó lenne a régi formát is visszanyerni, ezért nem vacsizom mostanában, alakul a dolog. Szeretnék szép anyukája lenni az én gyönyörűséges kislányomnak, hogy olyan büszke lehessen majd rám, mint amilyen én vagyok őrá. Mert én nagyon az vagyok!