2011. május 4., szerda

Padló

Ez akár egy tök jó nap is lehetett volna, (lehetne), de úgy tűnik, nem így alakul.
Reggel elementünk baba-mama klubba, ami rendhagyó és a születés hete rendezvénysorozat égisze alatt működött most. Vendég volt Szilvi barátnőm ée egy ölbebabás, a téma a hordozás, kötődő nevelés. Dorka és a többi hasonló korú csemete kb 50 percig bírta a műsort, aztán jött a rohangálás, lépcsőmászás...stb. Szilvi feljött hozzánk, elmeséltem neki nagy szégyenemet, (nagyon rág a bűntudat), hogy tegnap vacsinál meglegyintettem Dorkát, elszakadt a cérna, elegem volt, nagyon hisztis volt...sbt, de mindegy, erre nincs mentségem, szégyenlem magam. Jól kibeszéltem magamból, segített(akkor). Aztán feljöttünk, dumáltunk, kajáltunk, majd Szilvi elment fél kettő után, és ekkor kezdődött az őrület. Megpróbáltam a szokásos módon elaltatni Dorkát - kudarc. Átmentünk a hálóba, de gondoltam gyorsan kiteregetek előtte-bekakilás. Tisztábatevés hisztivel fűszerezve, újabb altatási próbálkozás kiságy irányába-újabb kudarc. Hálószoba becélozása, cicizés...stb,-kudarc, bőgés, kiborulás, depresszió. Alig bírtam, de komolyan. Annyira vágytam az egyedül töltött egy pici órámra, és annyira de annyira kiborított, hogy Dorka ez semmibe vette, rugdalózott, hisztizett és dühösen rombolt mindent. Legvégső mutatványaként kimászott a kiságyból, na ekkor adtam fel az altatási próbálkozásokat és bőgtem. Ennyi tellett tőlem, tudom, nem sok. Ezt követően Dorka esett-kelt-bőgött felváltva, mert már olyan fáradt volt, majd kissé lenyugodott, én meg nekiálltam mosogatni, száradt ruhákat elpakolni. Ezt követően anyukám személyében megérkezett a felmentő sereg és megszabadított az időzített bombaként ketyegő, terror-fenyegetéssel is felérő lányomtól. Igen, lehet fogni a hidegfrontra, meg lehet kiakadni, hogy milyen béna és tehetetlen vagyok, de igen, ez van, sajna, szegény lányomnak ez jutott.
Néha én is sajnálom miatta, főleg, amikor a bőgésem közepette odajön, átöleli a lábamat, és azt mondja: Dorka szeret ennyire.
Igen Drágám, én is szeretlek, és bocs a mai napért, de padlón vagyok. Imádlak ilyenkor is, ugye tudod:):):)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése