2011. május 14., szombat

21. hónap

Drága Kislányom!
Ilyenkor, amikor neked írok, mert éppen a hónap 15. napja körül járunk nagyon nagy örömmel gondolok vissza arra a napra, amikor megszülettél. Fontos nekem ez a "visszagondolás", mert állandóan az a félelmem, hogy elfelejtek veled kapcsolatos dolgokat. Az első gyönyörű mosolyokat, az arcod, amikor először megöleltelek, at együtt töltött perceket, órákat, napokat. Már sokszor megtörtént velem (és biztos veled is meg fog), hogy az ami egy adott helyzetben felejthetetlennek tűnt, azt később mégis elmosta az idő és a feledés homálya. Veled kapcsolatban szeretnék minél több dolgot bevésni az emlékezetembe. Rengeteg fényképet készítek rólad millió ölelést, puszit kapok és adok, és annyi de annyi lenyomatot készítek a szívemben rólad, hogy az valóban kitörölhetetlen legyen. És igen, ezért is írok. Hogy elővehessem és újra éljem a veled töltött perceket, még, ha azok néha nehezek is. Annyi szeretetet ébresztettél bennem, amiről nem is gondoltam, hogy létezik. Olyan mély érzések járnak át most is, ahogy rád gondolok, amilyenek addig ismeretlenek voltak számomra.
Már egyfolytában beszélsz, és így találtál egy újabb eszközt érzelmeid, gondolataid kifejezésére. Átölelsz napnta többször és azt mondod "anya, szeretlek, ennyire". Utánozod amiket mondok, és aztán a szavaimat, mondataimat ismétled egy-egy helyzetben. Olyan vagy, mint egy tükör, és miközben nevetek magamat nevetem ki egyúttal. Mostanában például járkálsz és azt mondogatod: "jaj, elfelejtettem...".:)
A verselgetésben is kész költő vagy, összekötöd a verseket: "süssünk, süssünk valamit.......túróval bélelve, csiga-biga....told ki szarvadat":):):)
Nagyon sok verset és éneket mondasz egészben vagy részben? Hinta-palinta, Süssünk-süssünk, Búza virág, Csiga-biga, Hull a szilva, Fújja szél a fákat....fel sem tudom sorolni.
A játszótér mostanában a legnagyobb szórakozásunk, általában délelőtt egy órát vagyunk kinn, délután legalább hármat. Így persze itthon nem haladnak a dolgok (takarítás pl)de nem érdekel. annyira élvezed a kinti játékot.
ez úgy néz ki általában, hogy 5 percet maradsz egy helyben a homokozóban, és a fennmaradó 2 óra 55 percet végigrohangáljuk, te elől, én utánad. Ellopkodod a motorokat, mész a lejtőhöz, aztán hajrá, gurulsz lefelé, nekem meg a hajam az égnek áll a félelemtől. Majd néhány pillanat a barátokkal, Patrikkal, Mátéval, Bogicával, Ferkóval, ekkor én is szót válthatok Krisztával, Anettel, Annával, Magdival és rohanok tovább utánad. És ez megy kb 7-fél8ig. De mikor odakiabálsz nekem a csúszdáról, hogy "Anyuka gyere légyszíves" és látom azt is, hogy mindenki odanéz, csak úgy dagad a mellkasom a büszkeségtől. Hatalmas élmény számomra látni, hallani hogy bntakoik ki az értelmed, gondolkodásod. Nap, mint nap rácsodálkozok, hogy mennyire vicces vagy, milyen okos, és milyen jó a humorod:):)
Nagyon nagyon szeretlek, ölellek, puszillak drága Kislányom! Tudod mi jön a puszis játék után:) Ki az anya Gyöngye - Dorka, Ki az anya Kincse?-Dorka Ki az anya mindene?-Dorka:):):)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése