December

Ez a hónap sok-sok izgalmas és érdekes dolgot hozott az életünkben, és ugye a java még hátravan.
Betegséggel kezdtünk, köhögős, orrfolyós nyavalya, amit szerencsésen elkaptunk mi is Dorkától, mégy próbálunk gyógyulni. Volt egy időszak, kb egy hét, amikor Dorka átaludta az éjszakát, de kicsit korábban volt így a reggel, 7 óra körül a legtöbbször. De mostanra ismét az össze-visszaságnál tartunk, ami az alvást illeti. Ma pl felkelt éjjel, kapott teát, visszaaludt, aztán felkelt 6kor, cicizett, visszaaludt, és negyed 10kor keltünk. (hihetetlen hálásak voltunk ezért neki). Majd ebéd után nem aludt el, viszont fél4kor a babakocsiban igen.
Minden zavaros alvási idők ellenére ma nagyon boldognak éreztem magam itthon a családommal. Elindultunk volna délelőtt valahová, de ezett az eső, így nem mentünk, de valahogy nem is bántam. Olyan jó kis boldogságos vasárnapi hangulatom volt, miközben főzőcskéztem, Dorka meg az apukájával játszott.
Tegnap gyönyörű hóesés volt, kimentünk hóembert építeni. Azt hiszem én élveztem a legjobban, apukája igazából tétlenül toporgott és fázott, és Dorka, kényelmes lévén a toporgó, kicsit nyafogó, hol ide, hol oda lépegető, és a szobaablakunkat ácsingózva szemlélő apukájához csatlakozott. Lelkesedésemmel nem könnyen, de azért kisebb sikerrel átbillentettem a hangulatukat és a majdnem kész hóembernek már együtt kerestünk seprűt és kabátgombokat.
Az előző hét nagy eseménye volt még a Mikulás érkezése, aki hozott Dorkának az ablakra egy szép képet magáról, egy fenyő alakú lámpát, mandarint, túrórudit, szaloncukrot, sapkát. Tetszett nagyon a Picikémnek, és neten keresztül élő közvetítést adtunk a soproniaknak.
Adventi naptárt is kapott, egyelőre a csokis változatot, talán jövőre majd kap egy sját készítésűt amit megtölthetnek az Adventi Tündérek. Ennek a nyitogatását is nagyon élvez, a szobájában a polcon van, mindig a délutáni alvás után bonthat ki egyet. (Ma alvás helyett volt az ablaknyitás...ld fent:):))Ilyenkor mondom nek, hogy mutassa meg, hol nyitjuk ki a télapós dobozt, fut be a szobájába, kántálja, hogy "egyet, egyet"és mutogat fel a polcra. Mindig elmondom neki, hogy hány nap telt már el, és még mennyi van a Jézuskáig.
Egy nagyon kedves szokása még, az együtt olvasás. Imádja, és bármitől eltéríthető , ha olvasni invitálom. Olyankor levesz egy könyvet a polcról (mostanában a Kerekítő a kedvence), rámutat a babzsákfotelra, mutogat nekem, mondja, hogy "oda, oda", amikor leülök mellém kuporodik. Ezt csinálja amúgy mindenkivel, aki hajlandó vele olvasni. Már egyre jobban ismeri a mondókákat, a képet látva már gyakran mutatja mit kell csinálni.
Miket már eljátszik (a teljesség igénye nélkül): Cicuska-macuska, Lóg a lába, Kis oroszlán, Csai húzz kicsi kocsit, Ángyom asszony, Kicsi kocsi három csacsi, Mindenféle lovagolós játék részéről "gyia, gyia" kísérettel.....és nap mint nap újabbak és újabbak.
Szóval leírni is sok, mennyit fejlődött, okosodott.
Nem tudom írtam-e, de ha igen, legfeljebb kétszer lesz meg, súlya 15 hósan volt 10,8 kg, hossza 85 cm.
És persze imádni valóan gyönyőrűűűűű. Még most sem hiszem el, hogy az én kislányom, annyira tökéletes kis gazfickó. Imádom minden huncutságával, bájával, akaratosságával, hízelgésével együtt.