Szülinapi bababuli

Vendégségbe jöttek hozzánk a kis barátok, és íme a saját készítésű torta is:)

Nyári beszélgetések

Megjöttünk a babaúszó táborból, kisség lázasan,betegen, de úgy tűnik ez már így lesz, ha nyaralni megyünk.
Jó volt , jól éreztük magunkat és a nyár legmelegebb hetét fogtuk ki, úgyhogy nem lehet panasz.
Dorka ügyesen úszott, bár eléggé meglátszik a többiekhez kétes, hogy nem tudnak apukájával rendszeresen járni.
Ma már apukája dolgozott, így a nap egy részét kettesben töltöttük, majd délután jött a soproni Mama, mert dolgozom három napot.

A legnagyobb élmény számomra mostanában Dorkával, a kommunikációja.
Várgesztesen az egyik lázas hajnalán felkelt, és elkezdett velem beszélgetni, majd a beszélgetések alatt félpercenként az arcomat megfogva cuppanós forró puszikat adott. Tényleg, mintha köszönné a maga módján a gondoskodást a szeretetet, vagy nem is tudom mit. Teljesen odavoltam tőle, annak ellenére, hogy ez hajnal 5kor történt.
Egyik reggel az ásványvizes üvegre akarta a kupakot rácsavarni, nehezen ment, kommentálta: "Rátekerem a kupakot...hopp leugrott...a kis huncut:))"
Játszótéren: "A kisfiú biciklizik, milyen ügyes!:)" Homokozóban hason fekve: "Összetemetem magam" A lepkének: "Megy haza anyukájához.
"Elesettem:(:(:()

Ami még nagyon kedves és vicces az a fajta mimika és gesztikulálás, amit hozzáfűz a szövegeihez, de ezt ugye látni kellene.
Jó hallani a szavainkat az ő átformálásában az ő szájából, jó szembesülni azzal hogy kombinálja mindezeket hogy élvezi, ha örülünk, nevetünk vele.
Egyszerűen imádni való:):):)és imádom is:):):)

2 év

Drága Kislányom!
Ma két éve, hogy bearanyoztad az életem, úgy döntöttél, hogy kibújsz erre a világra, megmutatod magad nekem, apukádnak, és mindenkinek, aki úgy gondolja, kíváncsi rád.
Nem gondoltam akkor még, hogy a születésedet megelőző életemhez képest mekkora változás történik majd velem, velünk, de azt hiszem ezt nem is lehet előre tudni, gondolni, érezni. Ezt majd akkor fogod te is megérteni, amikor életet adsz.
Igen, előtte azt gondoljuk, hogy életet adni mindössze azt jelenti, hogy megszületik egy apró kis csöppség, és felsír, lélegzik, él. Nem, gyereket szülni sokkal, de sokkal több. Életet adni nem pusztán ezt jelenti számomra, sokkal inkább azt, hogy odaadom én is az addigi életemet, mindegy, hogy milyen is volt.
És tudod Drágám, nekem ebben az volt a legszebb, hogy rád néztem, és már akkor, az első pillanatban tudtam, hogy boldogan adok oda érted bármit. És mivel az addigi életem is szép, jó és számomra örömteli volt, még nagyobb értékkel bírt, hogy odaadtam érted. Bármikor így döntenék újra.
Két évvel ezelőtt minden megváltozott, és azóta folyamatosan változik. A legnagyobb változást azonban magamban érzem.
Soha nem tengett túl az önbizalmam, de az a tudat, hogy képes voltam arra, hogy téged hordjalak a szívem alatt, hogy világra hozzalak, hogy ennyire szép és okos gyermeket terelgessek...szóval ezek büszkeséggel és elégedettséggel töltenek el. Hiszen, ha te ennyire tökéletes kis emberke vagy, és ugye mégiscsak 50%-ban legalább belőlem lettél, akkor én sem lehetek haszontalan...Köszönöm neked, hogy két éve már, nap mint nap szembesítesz saját magammal, köszönöm, hogy rá tudsz mutatni pusztán a léteddel arra, hogy mi jó és mi javítandó bennem, köszönöm, hogy megmutatod, soha nem szabad megállni, elhagyni magam.
Köszönöm, hogy lehetővé tetted, hogy meglássam a férjemben a kiváló apád, az anyukámban, az anyósomban a szerető, gondoskodó nagymamát, apósomban az unokája kedvében járó nagypapát, hogy lássam, hogy a sógorom milyen örömmel változik át Csabi bátttttyává, abban a pillanatban, ahogy meglát, hogy a testvéreim, milyen imádni való nagynénik, hogy a Szabolcs keresztapuként is pont olyan gondoskodó és türelmes, mint apukaként, hogy az unokatesók milyen alázattal forognak körülötted, néha még erejükön felül is.
Nélküled mindezeket soha nem tapasztaltam volna meg.
Gyönyörű vagy, okos, mint a nap, hihetetlen mennyiségű energiád van, és én minden apró sejtedet imádom a fejed tetejétől a lábujjaid hegyéig.
Boldog Születésnapot Drágám, köszönöm, hogy megláthattam magamban az Anyát, ezért örökké hálával tartozom neked.
Szeretlek

Címszavakban

Ma ismét megpróbáltunk egy Ikeázást, most mamával, de ismét megőrülés lett a vége. Nem tudom mi van ott a levegőben, de ha Dorka és én is ott vagyunk egymás után őrülünk meg, ő a tömegtől, a sokmindentől, és őtőle, majd ő tőlem....stb. Szóval többet nem megyünk együtt, mondom most...
Ma megérkezett Sopronból a Mama, hogy vigyázzon kicsi unokájára 3 napot, míg én dolgozok. Mindketten nagyon örültek.
A ma esti szövegelés ennek köszönhetően:
Este összebújás közben Dorka: Mama?
Én: Mama már pihen
D: (határozottan) Nem is köszöntem el neki! (értsd tőle)
Én: Tényleg? Adjunk neki egy puszit?
D: Nem, egy nagy CSÓkot!!
Megeszem ilyenkor.
Másik...délután meztelenkedett, amikor valami szösz épp a puncin landolt és levettem, erre rám szólt: Anya, ne piszkáld a puncimat!
Nos, pár napja téma, hogy nem mutogatjuk magunkat idegeneknek, nem hagyjuk, hogy hozzánk nyúljon más, mint anya, apa, mama..egy-két ember, de azt nem gondoltam, hogy én is felkerülök a tiltó-listára:) Képzelem mi lesz, ha majd arról mesél a bölcsibe, hogy anya vagy apa vagy mama az ő micsodáját piszkálja...Előre félek. Mindez abból adódóan, hogy anya olvasta, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a gyerek ilyen irányú okítását. szóval akkor most hogy is kell ezt jól csinálni??