2011. április 18., hétfő

Mondóka

"Fújja szél a fákat, letöri ágat reccs"Ez hangzott el ma szó szerint Dorka szájából, miközben a játszótéren ült a kövön és nézegette kedvenc bogarait. Aztán, miután ujjongtam, és ügyeseztem elmondta még kétszer vagy háromszor. ez az első mondókája, amit elejétől a végéig tud. Annyira okos kislányom van!!!
Tegnap Tropicariumban voltunk, azóta is emleget, hogy birkóztak a majmok és szálldostak a madarak, a halakról és a cápákról nem is beszélve. Szuper napunk volt együtt hármasban, remélem ismétlünk hamarosan.
Kedden jön a soproni mama és csütörtökön utazunk Sopronba. Dédi mama tegnap kórházba került, egyelőre jól van, nem tudunk pontosabban semmit, de nagyon szorítunk neki, hogy meggyógyuljon!
Puszik és ölelések milliói szállnak Pápára Dédi!Gyógyulj meg hamar!!!

2011. április 16., szombat

20. hónap

Drága Kislányom!
20 hónappal ezelőtt már velem voltál egy szobában, és jöttek hozzánk látogatni Keresztanyuék, palotai mamáék, Fanni, Kata, Gergő...szóval nagy volt az érdeklődés és a tolongás aki kosarad körül. Jó volt,hogy külön szobában voltunk, így bejöhettek hozzád, és felvehettek a rokonok, barátok. Gondolom ebből még nem sokat érzékeltél, de nekem jól esett, hogy ilyen sokan megcsodálják a kisbabánkat. A soproni mamának, papának képeket küldtünk, ők is alig várták, hogy jöjjenek, és megfoghassanak, megpuszilhassanak.
Keresztanyu ölében elkezdték köhögni kicsit, ő pedig, hiába, hogy már három gyerek felnőtt a kezei között nagyon megijedt, hogy épp nála fuldokolsz. Jót nevettünk ezen.
Az is nagyon meghitt volt, amikor kettesben voltunk. Izgultam kicsit, néztelek, hogy veszed-e a levegőt, gyönyörködtem benne, de igazán még fel sem fogtam, hogy anyává tettél. Lebegtem valami furcsa állapotban, amit persze átjárt a fizikai fájdalom, de mindez valahogy olyan mellékes volt, ahhoz képest, hogy ott szuszogsz velem egy szobában.
Már ügyesen ciciztél, amit azóta sem akarsz abbahagyni, jókat aludtál, és a kis ujjacskáddal egyfolytában fityiszt mutattál. Édes kis frizurád volt, a fejed tetején egy hosszú kunkori tinccsel. Gyönyörű és imádnivaló voltál már akkor is, és ez napról napra csak fokozódik.
Pár hete elkezdtél nagyon sokat beszélni, a spontán megnyilvánulásaid egyszerűen tüneményesek. Tegnap öltöztetés közben a kezem véletlenül hozzárért az arcodhoz, megfogtad, azt mondtad bocsi és megpusziltad. Azt hittem rögtön megeszlek.
Most pedig felébredtél épp, úgyhogy rohanok az ölelésemért.....
Imádlak

2011. április 13., szerda

Mondatok

Beérkeztünk a mondatos és a Dorkázós korba, nekem nagyon tetszik. Két napja elkezdte magát a kislányom már Dorkaként emlegetni. Eddig is mondta, hogy ő a Dorka, ha megkérdeztük, de most ez így hangzik: "Dorka szomjas", "Dorka szeret" Dorka sétál".
Nagyon aranyos és tüneményes, ugyanakkor ezzel egy időben olyan sokat keményedett az akarata, hogy ihajjj! Ütlegel, rugdalózik, látszik rajta a tehetetlen düh, és ezzel én sem nagyon tudok mit kezdeni. Azt vettem észre rajta, hogy ilyen esetben a csendes, nyugtató hozzáállásom nem válik be (persze a tehetetlenül kiabálós sem) inkább a határozottság ami működik. De ez meg számomra sokszor túl kemény, szóval nem tudom mi a jó megoldás. Nem akarok vele keménykedni, mert akkor azt tanulja meg, hogy ezt így kell megoldani, de hogy akkor mit??, ha a melegség sem válik be.
Nagyon jól tud Dorka egyensúlyt teremteni, mert amikor határozottan rászólok, pl, hogy ne üssön meg, ne rugdaljon, akkor általában abbahagyja és kéri a cicit. Ez jó , mert így az összecsapás ellenére mindkettem biztosítani tudjuk egymást a szeretetünkről, ami nagyon fontos szerintem. Apukájának, cici híján már nehezebb dolga van, és bizony ott is mennek a nagy küzdelmek, pedig ő hozzám képes a türelem szobra.
És a végére néhány vicces szöveg: "jaj cica eszem az a csöpp kis szád" Ma egy lehullott kajadarabra: "leesett, elfújja a szél"
:):)
Imádom!

2011. április 4., hétfő

"Baba szeret"

Igen, pontosan a címben jelzett mondat hangzott el ma kétszer egymás után, teljesen spontán módon Dorka szájából ma reggel, amikor a pelenkázóról készültem levenni. Átölelte a nyakamat és azt mondta: "baba szeret, baba szeret". Hát, teljesen elolvadtam. Sokszor szoktam neki mondani, hogy anya szeret, és most ezt kaptam vissza helyette, és ez nagyon jó érzés.
Már tegnap is elkezdte a szeretgetést, akkor épp a számára a világ közepét jelentő cicit ölelte át,m it átölelte, ráfeküdt és mondta, hogy "szeret".
Nem mintha eddig nem fejezte volna ki az érzésit, de most már szavakkal teszi, és ez számomra teljesen új. Bizony eljött az az idő, amikor már különösen oda kell figyelnünk, hogy mit mondunk előtte, a csúnya szavakra (erre kedves barátaimat is figyelmeztetnem kell), a káromkodásokra, mert pillanatok alatt hallom a szájából.
Ugyanakkor a verseket és meséket is kiválóan tudja. Együtt szoktuk mondani, én megállok egy szó után, ő mondja a következőt. a mondókáknál most már nemcsak azt tudja, hogy mit kell csinálni, hanem a szöveget is. Na nem azt kell képzelni, hogy folyamatosan mondja, kis rásegítéssel együtt mondogatjuk. nagyon ügyesen csinálja.
Szavakat is összeköt, pl: Semi cica (a szomszéd cica) Ági néni(szomszéd néni)Keriapu, doktor néni....
És a számomra a legszebb szó a szótárában (bocs a szentimentalizmusért): ANYUNYA....és nem azért, mert nem tudja kimondani, hogy anya, anyu, anyuka...hanem azért, mert ezt a szót alkotta nekem, ez csak az enyém, és csak az övé, mert ugye anyukája mindeniknek van de anyunyája csak neki! Imádom!
Ui: pár fotó Zsámbék és babaúszás