Kukiiiii!Mondja a majdnem másfél éves
kislányom. Hogy miért is? Apukája vetkőzött, és ő megjegyezte, hogy ott a
puni. Na most ezt ugye mégsem hagyhatom, mármint hogy a lányom ilyen
tévedések közepette éljen kijavítottam, hogy apának kukija van. Erre ő
érthetően, tisztán és világosan kiabálta, hogy kukiiii. Mi nagyon
röhögtünk az apukájával, ennyi épp elég volt, hogy ez a szó teljes
egészében rögzüljön, majd értelmet kapjon úgy, mint a kisfiúnak,
bácsinak, apának, Patrikanak...stb kukija van...
Szóval már most elkezdődik a nemi különbségtétel? Érdekes.
És egy kicsit még ide kapcsolódva, Dorka annyira megszerette a háton
hordozást, hogy ma kifejezetten ő kérte, hogy vegyem a hátamra, amikor
elindultunk. Az utcára kiérve pedig amikor megláttunk egy bácsit
lelkesen kiabálta onnan fentről, hogy kukiii, kukiiii. Na, jól nézünk
ki:):):)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése