Május :)

Elkezdődött a május, és gyorsan az elején átéltem az első olyan Anyák Napját, ahol már nemcsak én köszöntök, hanem engem is köszöntenek. Dorka az apukája segítségével finom csokival lepett meg, én cserébe sok-sok puszit adtam minkettőjüknek.
Ismét megjártuk Veszprémet és Várpalotát, Petra elballagott, ez volt a látogatás apropója. Furcsa volt hazamenni Dorkával anyuékhoz, most voltunk másodszor, nagypapája ki sem jött a szobájából, ez nekem nagyon rosszul esett, de Dorka nem értett és nem érzékelte a helyzetet. Nagymamája finomakat főzött a jeles napra, és kedvességével, szeretetével elhalmozott minket és az összes unokáját, ez azért kárpótolt a papa érdektelenségéért.
Most hétvégén meglátogattak minket Petráék, a soproni nagyszülők nagybácsistól és Kósa Ádámék a fiúkkal. A srácok nagyon élénkek voltak, ami Dorkának nagyon tetszett, élvezte, hogy zajlik az élet nagy lendülettel. Imádja, ha történnek a dolgok körülötte, szeret mindenben részt venni, ugyanakkor a szemlélődés sem áll tőle távol.

Továbbra is rohamléptekkel fejlődik, nagyon gyorsan mozog, hatalmas sebességgel mászik, ha kezét fogjuk lépeget.
A felső fogínye úgy méz ki, mintha egyszerre akarna jönni 4 foga. Lehet ezért van a kínlódás, de most három napja kétszer kel fel éjszaka és felsír, nemcsak megébred.
Ez elég fárasztó, főleg, hogy én elkezdtem a Gyerekházban vele dolgozni, így időben kell kelni, apukája beteg...szóval nem vagyok épp kipihent.
Kicsit aggasztó az is, hogy ismét napok óta kicsit náthás és hőemelkedése van. A kedélyállapota nagyon jó, úgyhogy remélem nincs baj.

Ami még nagyon fejlett Dorkánál az a kommunikáció, mindent megtesz, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, képes a buszon mellette álló emberek ruháit piszkálni hogy rá figyeljenek. És persze, hogy mindenki azonnal elolvad a mosolyától...