Fáradságos

Dorka napjai, és így az enyémek is nagyon rendezetlenek mostanában. Valahogy folyamatosan igényli a társaságomat, hogy szórakoztassam, ölbe vegyem...stb, és mindehhez napközben nagyon kevés alvás társul mondjuk 2X 20 perc. A lakás szalad, semmit nem tudok csinálni napközben, szóval nem vagyok túl kipihent.

Tegnap elkezdtem Dorkának ismét almát adni, nagyon ízlett neki, és az előző próbálkozással ellentétben simán tudta enni. Ezért aztán, meg mert annyira izlett neki nem foglalkoztam a fokozatosság elvével, és majd egy fél almát megetettem vele. Kicsit jártak a szelek este és reggel a pelenka tájékán, de egyébként más gond nem volt, így ma ismét megismételtük az almás akciónkat. Ismét nagy tetszést aratott, nagyon ízlik neki. Izgalmas kísérletek ezek, hipp-hopp és már velünk együtt vacsorázik. Hihetetlen, hogy szalad az idő.
Furcsa érzés, hogy eddig csak szopott, és most majd valami más is csillapíthatja az éhségét. Szeretném sokáig szoptatni, mert nagyon jó érzés, hogy én táplálom. kedvenc hangom, amikor szoptatás előtt meglátja a cicim és kacarászni kezd örömében. Hihetetlenül édes ilyenkor. Imádom!

Uszi

Tegnap Dorkával és apukájával babaúszáson voltunk. A nap elég nyűgösen kezdődött, valahogy a kialakult rendszerünk ismét felborulni látszik. Nem tudtam eldönteni, hogy Babácska mikor éhes, álmos, nyűgös...stb, és eléggé izgultam az úszás miatt.
Végül elmentünk, végigbömbölte a negyedórás utat. Ott a medencében azonban minden megváltozott, úgy láttam élvezi nagyon a pancsolást.
Mi apukájával nem voltunk túl nagy összhangban, vitatkoztunk, morogtunk egymásra. Én nagyon féltettem Dorkát, és állítólag nagyon csúnyán néztem az apukájára mikor nála volta a baba. Ő pedig megsértődött, így nekünk nem volt túl jó hangulatunk az úszás alatt. Aztán jött utána a rohanva öltözködés, fél kézzel pakolás...stb, szóval nem akarom kiszínezni a dolgot, nem éreztem túl jól magam.
Este aztán próbáltam elmondani, hogy mi volt a baj szerintem és megbeszéltük, hogy megpróbálunk jobban összehangolódni, és igyekszünk mi is élvezni az együttlétet.
Szóval, ha minden igaz, szombaton újra megpróbáljuk, reméljük számunkra is élvezetesebb lesz.

Ami még történt, hogy szombaton meglátogattak minket Sopronból a nagyszülők, hát...ez sem a kedvenc napjaim egyike volt.

Szorongások

Drága Kislányom!
Pár napja furcsa gondolatok raktak fészket a fejemben és a szívemben, melyektől nahezen szabadulok. Elém jött egy kép hirtelen, amikor lehunytam a szemem, és olyan helyzetben láttalak, amilyenben soha nem akarlak látni a valóságban, nem éltél. Tudom, ez így nagyon durván hangzik, de egyszerűen nem tudom honnan úszott ez a kép elém. Azonnal elkapott a sírás, felkeltem és alvás helyett elkezdtem olvasni, hogy eltereljem a gondolataimat, de két óra elteltével, amikor ismét lefeküdtem, újra kezdődött.
Olyan erős bennem a félelem, hogy elveszíthetlek, hogy ez ilyen fájdalmas formában jelentkezik. Apukád próbált megnyugtatni, bementem a szobádba, néztelek, láttam, hogy minden rendben van, de csak folytak a könnyeim.
Beszélgettem másokkal erről, akik megerősítettek abban, hogy ilyen érzések minden anyában feljönnek, és az anyai szeretet velejárói...
Nagyon szeretlek, és nem hiszem, hogy túlélném, ha valami bajod esne. Igyekszem rád nagyon vigyázni, és kérlek te is vigyázz magadra.

Látogatókra várva

Tegnap éppen arról írtam, hogy Dorka nem alussza át az éjszakát, erre most 12 órát aludt egyhuzamban. pedig egész nap úgy éreztem, talán a hajnali szoptatás miatt, hogy kevés a tejem, de ezek szerint ez nem így volt.
Most meg azon kezdtem aggódni, hogy a fél 8as kelésnek köszönhetően hogyan fog megfelelő mennyiséget enni. Szerencsére azonban Dorka okosabb, mint én,ma evett fél 8kor, 10kor, f12kor, fél2kor, szóval ma is meglesz a hat kaja. Jobban tudja ő mi kell neki, mint bárki.
Tegnap a négykézlábra állast gyakorolta, hihetetlen a rengeteg mozgása és a rendíthetetlen kitartása. Ha valamit el akar érni a szó minden értelmében, addig küzd a maga módszereivel, amíg el nem éri. Rendkívül kitartó, büszke vagyok rá.

Éjszakák

Dorka most ismét nem alussza át az éjszakát, pedig kb 5 hetes kora óta megtette. Szerintem a sok mozgás és a fejlődés miatt nem elegendő már neki a tej, amit napközben kap, és ezt pótolja ki az éjszakai kajával. Mindegy, ezért nem akarom elkezdeni a főzelékezést, inkább kelek hozzá hajnalban, aztán majdcsak beáll a régi rend.
Rengeteget mozog, kúszik, pörög, és a szája jár egyfolytában. Hétvégén jönnek a soproni nagyszülők, és a nagypapa segítségével leengedjük a kiságyat, mert tartok tőle, hogy egyszer csak kibucskázik belőle, azt nem akarom megvárni.
A foga még nem bújt ki, de szerintem hamarosan várható, mert patakokban folyik Dorka nyála.
Vasárnap, ha minden igaz, elmegyünk babaúszásra. Már elkezdtük az itthoni előkészületeket, öntögetjük a fejére a vizet és hűtjük a fürdővizét. Ennek, vagy másnak köszönhetően, de tegnapelőtt óta elkezdett olyan hevesen hancúrozni a vízben, hogy fürdés után fel kellett mosni. Nagyon édes volt.
Megnéztünk a babúszásról pár videót, hááát...azért a víz alá merítéshez még össze kell még szedni a bátorságunkat.

Kapcsolatok

Drága Kislányom!
Ma kaptam egy levelet, amiben egy régi ismerősöm írt, akinek van egy 17 éves fia. A kisfiú nagyon közel állt hozzám 6 éves koráig, és most az anyukája leírta, hogy milyen nehéz napokat élnek meg, hatalmas veszekedésekkel, amelynek végén Andris elköltözött a nagymamájához.
Eddig is sokat gondolkoztam azon, hogy hol szakadhat meg ez a gyönyörű egység ami köztünk van, de ez a levél újra felébresztette bennem ezeket a kérdéseket.
Rád nézek és érzem, belőlem vagy, és legszívesebben úgy ölelnélek, hogy soha ne legyen vége. És ami a legszebb az egészben, hogy ugyanezeket az érzéseket látom tükröződni a szemedben. Ez valami csoda. Sokan mondják, hogy az első időszak mennyire nehéz. Én egyszerűen élvezem, kihasználom ezt az időt arra, hogy annyit öleljelek, pusziljalak, dajkáljalak, amennyit csak tudlak. Tudom, eljön az idő, amikor már nem erre lesz szükséged, de addig is igyekszem minden pillanatát megélni ennek a gyönyörűségnek.
Persze nem akarok mindent rózsaszínre festeni, vannak nehezebb percek, van amikor türelmetlen vagyok, de igyekszem, hogy ez a lehető legkevesebbszer forduljon elő.
Most már egyre jobban okosodsz,nyúlsz a tárgyak felé, és tegnap, amikor más ölében voltál felém nyújtottad a két karod. Teljesen meghatódtam, láttam rajtad, hogy az a vágyad, hogy a közelemben légy. Persze átvettelek és össze vissza öleltelek, pusziltalak. Annyira édes vagy és szép, ölelni-, puszilni-való kis tünemény.
Tusom, ez a kapcsolat nem lesz mindig ilyen szoros, de nagyon szeretném, ha mindig tudnád, hogy melletted vagyok, bárhová is mész majd, hazavárlak, bármit is teszel, szeretlek, és ez a szeretet olyan mélyen van a szívemben, hogy azt onnan senki, ki nem szedheti.

Kika-túra

Ma hármasban nyakunkba vettük a várost és lementünk a Kikába franciaágy-nézőbe. A régi ágyunkban valszeg eltörött a rugó, és annyira nyikorog, hogy alig lehet bírni. Leteszem Dorkát, szundikál, és bemegyek, hogy lefeküdjek és felébred a nyikorgásra.
Végül nem találtunk megfelelőt, de azt hiszem nem is tudjuk igazán mit akarunk és mennyiért. Azért Dorkának vettünk egy lámpát a szobájába és tapétaragasztót a bordűr felhelyezéséhez.
Sajna a lakás berendezésében semmi nem halad mióta beköltöztünk, igyekszem, hogy legalább az ő szobája szépüljön.
Egyébként a csavargást nagyon jól bírta, asz első ciklusban fenn volt és végig figyelt. Szerencsére a Kikában is van külön szoptatós helyiség, így meg tudtam etetni és pelenkázni, ami fontos is volt, mert tiszta pisi volt a ruhája, így át is öltöztettük.
ezt követően elszenderedett, majd aludt a villamoson is és séta közben is.
Jókedvűen értünk haza, most egyfolytában magyaráz.
Megyek és jól megdögönyözöm...

:)))

Dorkával tegnap megkóstoltattam a reszelt almát, nagyon ízlett neki, cuppogott, úgy ette. Elvileg csak a levéből kaphatott volna 2-3 kanállal, de én adtam neki al alma húsából is, nem lett baja.
Most ismét össze-vissza alszik. Tegnap elaludt fél 8kor, 11kor felkelt enni, majd visszaaludt. Aztán ébredés 6kor, és ami a legfárasztóbb volt, csak fél 8kor aludt vissza, amikor újra adtam neki kaját. Igaz, hogy így fél 11ig aludt. Ki tudja ezt követni.
Ma piacozni voltunk hármasban, mert elhatároztam, hogy jobban odafigyelek a vitaminbevitelre, és több zöldséget, gyümölcsöt eszem, illetve kipróbálok eddig mellőzött zöldségeket, hátha valóban bírja Dorka, és nem fájdul meg tőle a hasa. Így ma brokkolikrém levest csináltam, várom a fejleményeket.
Olyan jó, amikor Dorka apukája is itthon van, akkor sokkal jobban telnek a napok, jó érzés, hogy más is van, nem csak nekem kell mindenért ugrálnom. Kissé kifárasztott az elmúlt öt hónap, de talán ez a tervezett vitaminbevitel majd helyrerázza a fittségemet.
Dorka nagyon ügyes már, egyfolytában rágcsálja a lábujját és a kezét. A lábát leginkább fürdés előtt szereti eszegetni, mert a meztelen lábujjak mégiscsak finomabbak, mint a zoknisak. Be nem áll a szája, szint csak akkor hallgat, ha alszik. Kiabál, morog, mérgelődik, sikkantgat, cuppog egyfolytában nekünk vagy a játékainak. Olyannyira, hogy ma, amikor sétáltunk a babakocsiból is kikiabált. Nagyon Édes.

Új Év

Drága Kislányom!

Elkezdődött hát az első olyan év, amelyben az első pillanattól az utolsóig anya vagyok, és velem vagy. Egy évvel ezelőtt ilyenkor már tudtam, hogy ott vagy a hasamban, mégis elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszer majd a karomban tarthatlak. Most meg az az elképzelhetetlen, hogy előtted is volt Élet.
Igazán nem mondhatom, hogy egyhangúak, unalmasak és semmilyenek lettek volna a napjaim, mielőtt megszülettél volna, azt azonban mindig tudtam, hogy nem szeretnék gyerek nélkül meghalni. Előtted sokat dolgoztam, de szerencsére olyan munkám volt mindig, amit nagyon szerettem és élveztem. Iskolákat végeztem el, de azok is számomra sok újat adtak és élvezetesek voltak. utaztam, buliztam, moziba, színházba jártam, soha nem unatkoztam.
Szóval nem mondhatnám, hogy azért szerettem volna gyereket szülni, hogy kitöltsem valakivel üres óráimat, mert ilyenek nem voltak.
Amikor apukádat megismertem, még nem tudtam, hogy ő lesz az az ember, akivel közösen gyereket vállalunk. Amikor az esküvőnkről kezdtünk beszélni, akkor vált egyértelművé számomra, ha gyermekem születik, annak csak ő lehet az apja. És a legszebb az egészben az volt, hogy ő is úgy gondolta, hogy tőlem szeretne gyereket.
De én nagyon féltem. azt mondom, és úgy is éreztem, hogy maga a szülés az ami ilyen hatalmas félelmet keltett bennem, de annál tájékozottabb vagyok, hogy azt higgyem ez ilyen egyszerű. Most úgy gondolom azok az érzések bujkáltak bennem jó mélyen, amiket most érzek, csak most már meg tudom fogalmazni. Félek, hogy jó anya vagyok-, leszek-e, félek, hogy látlak-e téged felnőni, félek, hogy képes leszek-e téged jól szeretni, félek, hogy egyszer elveszítelek, félek, hogy megbetegszel, félek, hogy tudok-e rád megfelelően vigyázni...és még sok-sok egyéb félelem.
De mindezek a félelmek eltörpülnek a mellett a hatalmas, szívemet teljesen kitöltő, feltétel nélküli szeretet mellett, amit irántad érzek. Furcsa, ellentétes érzések kavarognak bennem, félek a haláltól, mert akkor nem láthatnálak többé, de az életemet is odaadnám érted.
Szeretlek