Holnaptól indul a nyári szabadsáááág. A gyerekek ezen a
héten SINOSZ táborban voltak, de ma Dorka nem ment, mert hasmenése volt, így
bejött velem dolgozni. Kissé feszült voltam e miatt és nem viseltem túl jól a
nyüzsgését, de lassan eltelik a nap, és indulunk.
A mostani időszak nehéz és rossz hír, hogy Robi unokatestvére Szabolcs nagyon rosszul van, nem használ a kemoterápia, nem tudni mi lesz, de fel kell készülni a legrosszabbra. Ma munka után elmegyünk és meglátogatjuk. Sokat gondolok rá, a két kislányra Barbira és Laurára, a feleségére Lillára, és megszakad értük a szívem. Múlt nyáron még csodálatos nyaralós fotókat láttunk róluk, és eltelt egy év, és minden megfordult. Ilyenkor az is jár még a fejembe, hogy mennyire semmiségek a mindennapi bosszúságaink egy ilyen tragédiához képest. Reménykedem a csodában, hogy megfordul minden, meglátjuk, nagyon szurkolunk Szabinak.
A jó hír a családban pedig az, hogy megszületett a legkisebb unokatesó Kelemen Janka, július 2.-án reggel 7 óra 1 perckor látta meg a napvilágot a kis szemünk fénye, 3100 gr és 54 cm.
A születése előtti nap és éjszaka végig online kapcsolatban voltam Petrával. Már be kellett feküdnie előbb, mert a kiírás szerint Jankánk már egy héttel tovább élvezte az anyaméh vendészeretetét. Petra elsején reggel 8.15.kor kapott egy méhszájérlelőt, de lassan kezdődött el a menet. Mivel Dani csak a szülőszobára mehetett be, Petra jobb híján hazaküldte. Délután fél kettőkor kezdődtek a fájások, szegénykém nagyon egyedül érezte magát, és azt írta lelkileg nehéz ez az egész, nem tudja mi az, hogy szülés, honnan hívják annak. A CTG mutatott ugyan fájásokat, de az ottaniak kommunikációjából úgy érzékelte, mintha nem hinnének neki. Este kimentem a Nyúldombra Ritával, Orsival, Bettivel, hogy utólag ünnepeljünk kicsit, és egyúttal ittunk Petrára, a kis Jankára, hogy mihamarabb megszülessen. Hazaérve még folytatódott az üzenetváltás egész 3 óráig, én akkor kidőltem, és gondolom Petrának sem volt már ereje írni. És reggel jött az üzenet, hogy megszületett drága keresztlányom Janka. Felhívott Petra, a hangja kisímult, megnyugodott, mintha mi sem történt volna. Aztán jött a kórházi benntlét, és én olyan de olyan büszke voltam a legkisebbre, meg az anyukájára, hogy azt elmondani nem tudom. Érzem Petra csodás anya lesz, és Dani meg nagyon jó apuka. Ma talán már a karomba is vehetem.
És szombaton elindulunk Balatonfenyvesre a várva várt nyaralásra.....
Hurrrráááá!
Imádom Őket, de jó lesz együtt lenni.
A mostani időszak nehéz és rossz hír, hogy Robi unokatestvére Szabolcs nagyon rosszul van, nem használ a kemoterápia, nem tudni mi lesz, de fel kell készülni a legrosszabbra. Ma munka után elmegyünk és meglátogatjuk. Sokat gondolok rá, a két kislányra Barbira és Laurára, a feleségére Lillára, és megszakad értük a szívem. Múlt nyáron még csodálatos nyaralós fotókat láttunk róluk, és eltelt egy év, és minden megfordult. Ilyenkor az is jár még a fejembe, hogy mennyire semmiségek a mindennapi bosszúságaink egy ilyen tragédiához képest. Reménykedem a csodában, hogy megfordul minden, meglátjuk, nagyon szurkolunk Szabinak.
A jó hír a családban pedig az, hogy megszületett a legkisebb unokatesó Kelemen Janka, július 2.-án reggel 7 óra 1 perckor látta meg a napvilágot a kis szemünk fénye, 3100 gr és 54 cm.
A születése előtti nap és éjszaka végig online kapcsolatban voltam Petrával. Már be kellett feküdnie előbb, mert a kiírás szerint Jankánk már egy héttel tovább élvezte az anyaméh vendészeretetét. Petra elsején reggel 8.15.kor kapott egy méhszájérlelőt, de lassan kezdődött el a menet. Mivel Dani csak a szülőszobára mehetett be, Petra jobb híján hazaküldte. Délután fél kettőkor kezdődtek a fájások, szegénykém nagyon egyedül érezte magát, és azt írta lelkileg nehéz ez az egész, nem tudja mi az, hogy szülés, honnan hívják annak. A CTG mutatott ugyan fájásokat, de az ottaniak kommunikációjából úgy érzékelte, mintha nem hinnének neki. Este kimentem a Nyúldombra Ritával, Orsival, Bettivel, hogy utólag ünnepeljünk kicsit, és egyúttal ittunk Petrára, a kis Jankára, hogy mihamarabb megszülessen. Hazaérve még folytatódott az üzenetváltás egész 3 óráig, én akkor kidőltem, és gondolom Petrának sem volt már ereje írni. És reggel jött az üzenet, hogy megszületett drága keresztlányom Janka. Felhívott Petra, a hangja kisímult, megnyugodott, mintha mi sem történt volna. Aztán jött a kórházi benntlét, és én olyan de olyan büszke voltam a legkisebbre, meg az anyukájára, hogy azt elmondani nem tudom. Érzem Petra csodás anya lesz, és Dani meg nagyon jó apuka. Ma talán már a karomba is vehetem.
És szombaton elindulunk Balatonfenyvesre a várva várt nyaralásra.....
Hurrrráááá!
Imádom Őket, de jó lesz együtt lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése