2013. október 27., vasárnap

11. hónap



Drága Kisfiam!

11 hónapja már itthon voltunk és próbáltuk közösen kitalálni, hogy hogy is helyezkedjünk el a lakásban, hogy aludjunk, hogy legyünk napközben, hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát.
betettünk a kiságyadba, aztán átjöttünk a nappaliba. Na, én rögtön rosszul voltam, hogy nem látlak, tehát ki is hoztunk a nappaliba. Kitaláltuk, hogy a szoptatós párnába fektetünk a kanapén, de azt is tudtuk, hogy ez nem megy majd hosszú távon...Több lépésben jutottunk el a mai állapotig, kanapé, szopi párna, mózes kosár, ágyrács kifűrészelése....
Most ez úgy néz ki, hogy mellettünk alszol a kiságyadban, amit azóta le kellett engedni a legalacsonyabb szintre, akkorát nőttél.
Ha kijövünk mellőled nagy barrikádot kell építeni, hogy ne mássz ki az ágyból. Ez az építkezés kétszer már nem sikerült, vagyis háromszor. Az első után lett a nagy barrikád-építés, aztán jött egy fejre esés, majd egy hátra esés.

Nagyon elven vagy, és nagyon erőteljes. A világot úgy szeretnéd megismerni, hogy egyszerre magadénak akarod, sőt határozottan követeled. Csípsz, tépsz, harapsz, ha úgy tartja kedved, amit előfordul, hogy nem viselünk túl jól.
Mindenbe hatalmas erőbedobással fogsz, az érzelmeid elsöprőek, legyenek azok negatívak vagy pozitívak. Mind az örömöd, mind a bánatod határtalan, hatalmas kacagások és nagy-nagy sírások váltják egymást gyors egymásutánban.

Még mindig ha valami nem tetszik folyamatosan "kattogtatod" a térdedet, ami elég ijesztő látvány. E miatt voltunk már ortopédián, aki szerint semmi gond, csak lazák az ízületek.
Azért, ez engem nem nyugtatott meg, ezért elmentünk egy neurológushoz. Megvizsgált, a lábbaddal, ízületekkel nincs gond, azonban látta mennyire aktív vagy. Elmondta, hogy sok hintázásra, foglalkozásra van szükséged. Szóba került még az éjszakai műsorod, ő azt javasolta, hogy ne szoptassalak éjszaka, csak adja vizet. Ezt már sokan tanácsolták, de most valahogy azt éreztem, hogy a tanácsával nekem is és neked is jót akar.
Kipróbáltuk, működött, egészen néhány napig, amíg nem jött ismét ez a fránya nátha....amiből már nagyon elegem van.

Szóval így telnek a napjaink együtt Kincsem. Most jön egy hét hármasban, mert Dorkának őszi szünet lesz, aztán meg következik nemsokára az első szülinapod.
Nagyon szeretlek Drágám, nagyon jó, hogy megszülettél édes kicsi Fiam:):)

ui: Közben megszületett 23án Donát, Eszter kisfia, remélem pár év és jó barátok lesztek:)))

2013. október 22., kedd

4 év 2 hónap



Drága Kislányom!

Ismét pár nap késéssel....nagy izgalomban vagyok, mert Eszter ma este megy be a kórházba, és segítenek, hogy Donát elinduljon kifelé. Mivel ott szül, ahol te is születtél, és ugyanúgy Betti a segítője, sok-sok emlék felelevenedik bennem. Szívem szerint elkísérném, de persze ez egy nagyon önző dolog:) Csak annyira jó visszaidézni a születéseteket.
Valahogy egy olyan élmény, ami egyszerűen belémégett, de nagyon jó értelemben. Emlékszem az aznap délelőttre, hogy hol vásároltam, emlékszem arra mit főztem, hogy volt akkor épp a szoba berendezve, hol feküdtem le délután, apukád indulás előtti borotválkozására...szóval sok apró kicsi mozzanatra. Persze sokszor gondolok is rá, és nem hagyom, hogy elhalványuljanak az emlékek, mert annyira de annyira jó rágondolni, rádgondolni:)
Mostanában egyre többet és egyre mélyebb dolgokról beszélgetünk. Gyakran nevesíted az érzéseidet, ami engem nagy büszkeséggel tölt el. Sajnos azt is észrevettem, hogy gyakran veszed észre a dolgok hiányosságait, hibáit, és bizonyos rossz történésekért azonnal okolni kezdesz valakit. Azt hiszem, ezt is tőlem látod. Igyekszem változtatni ezen, hiszen nem olyan rég állapítottam meg, hogy mennyire jó, hogy látod mindenben a jót. Nem szeretném, hogy ez a nagyon pozitív tulajdonságod, engem utánozva megváltozzon.
És persze, mivel ez egy bennem lévő, és általam nem kedvelt tulajdonság, ezért érzékenyebb is vagyok rá az átlagnál. Hiába tudom, hogy az adott helyzet mit indokol, nagyon rosszul esik, hogy engem hibáztatsz dolgokért. Pl egyik este az ágyunkról leugorva beverted az orrod a falba.
Rengetegszer kértelek, hogy ne ugrálj onnan, nagyon veszélyes, mert nagy lendülettel ugrasz, a fal pedig nagyon közel van. Mikor megesett a baj, nagyon megijedtem, vigasztaltalak, és mondtam, hogy hányszor de hányszor figyelmeztettelek. Erre te: Igen anya, de most nem szóltál...
Szóval ezen dolgoznunk kell még közösen.
Napról napra szebb vagy, és használod is ezt. Állandóan öltözködsz, ha hazaérünk az első teendőd a ruhacsere:) És persze a szoknya a mániád.
Szerencsére azonban megérted, ha megbeszéljük, hogy egy adott alkalomra mi megfelelő és mi nem. Hétvégén pl az Erkel Színházban voltunk, és elég nagy alkudozás után, de sikerült megegyezni a megfelelő viseletben.
Imádod, ha babásat játszunk, ami azt jelenti, hogy te vagy a kisbaba, én öltöztetlek, és gagyogni kell hozzád. Általában így indul a reggel. Áthozod az előző este kikészített ruháidat, én meg rád adom. Szeretem ezt a kis babusgatást, szeretem, mikor reggel megölelgetjük egymást, szeretem a meleg alvásillatú nyakadat megpuszilgatni...Jó így kezdeni a napot veletek.
És jó volt elkezdeni veled az Anya-létet. Egy csoda vagy Drágám, a Mindenem vagy. Örülök hogy vagy:):) Szeretlek