2012. október 9., kedd

Óvodás nagylány

Immár teljes gőzzel megy az óvodázás. Mintha mindig is ide járt volna, úgy megy be és úgy viselkedik, amikor megyek érte. Kati néni mindig puszival üdvözli, Judit néni ránézésre kicsit visszafogottabb, de kedves.
Most már Dorka elkezdett mesélni az óvodai történésekről, elmondta, hogy mit meséltek nekik elalvás előtt (anyókás, apókás répahúzós:)). Beszél a gyerekekről, elmondta, hogy Szidra nagyon harapós, és ha harap, akkor Judit néni leülteti, hogy Marci anyukája ma nem jön érte, mert gond volt a felújításon és a papája jön érte.
Kati néni tegnap elmondta, hogy Dorka nagyon ügyes, mindent egyedül csinál, öltözik, cipőt vesz, szóval büszke voltam rá nagyon.
Itthon is megy az önállóság, bár az elindulás még mindig nem egyszerű.
Szombaton állatkertben voltunk, szuper élmény volt. Fáradt voltam nagyon, nem akartam nagy pocakkal elmenni, úgy volt, hogy apa-lánya program lesz, de mindhármunk örömére erőt vettem magamon, és nagyon jól tettem. Egyszerűen belefacsarodott a szívem, amikor készülődtek, és arra gondoltam, hogy én kimaradok. Ezt nagyon nem akartam, velük akartam lenni.
Nem is tudom mi lesz, ha a kistesó megszületik és újra kell rendeznünk ezeket a dolgokat.
Most minden esetre kihasználom a reggeli bújásokat, öleléseket, együttléteket, amikor minden elé lehet tenni Dorkát, mert ha a tesója meglesz, úgyis lesz néhány kényszerű visszautasítás. Szeretném ezeket a minimálisra redukálni, de ugye ez csak az én tervem, aztán majd a baba is beleszól abba, mikor mit akar.
Egyelőre el sem tudom képzelni hogy lesz, emlékszem azért azokra a hihetetlen fáradt napokra, amit Dorkával átéltünk, az éjszakai felkelésekre, de ugye ott ott volt a napközben pihenés. Nem tudom itt hogy lesz, majd kiderül 6 hét múlva:)
Már csak azon izgulok, hogy a kisbaba a helyére tegye a fejét, mert egyelőre fordítva fekszik.
Dorka ennek érdekében esténként kenegeti a hasamat, amit pöttyös labdaként bekrémezek, és mondja a kistesónak, hogy merre van a kijárat. Nagyon aranyos, amikor beszélget a tesójával.
Néha Borsóka átbújik az ő hasába, és akkor úgy beszélget vele:)
Szóval, egy tündér, annyira szeretem:):):)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése