Ez volt a harmadik karácsonyunk hármasban, és mondhatom egyre jobb látni
Dorkát, ahogy örül mindennek, ami az ünneppel jár. Köztünk vannak
ellentmondások, súrlódások abból adódóan, hogy más-más dolgokat hozunk a
saját családunkból, de, ha sikerül ezeket elengedni, (mint pl 24én
estére) és meg tudjuk beszélni, akkor igazi családként tudunk örülni az
együttlétnek, a barátoknak, a karácsonynak, a fának, a nevetésnek és
minden jónak ami ezzel jár.
Én 24én, minden igyekezetem ellenére ismét belekerültem egy borongós
hangulatba, pedig nagyon sokat tettem azért, hogy ez most másképp
legyen. Hiába, a régi rossz érzéseket aggyal el tudom nyomni, le tudom
gyűrni, de azért ki-ki bukkannak a szép percek mögül, hogy megmérgezzék
azokat.
Dorka léte, az, hogy egyáltalán megszületett nagy erőt ad ahhoz, hogy
ezeken átlépjek, de ez tényleg nem mindig könnyű. Most meg leginkább
azért nehéz, mert épp a nehéz emlékek hatása miatt szeretném, ha neki
tökéletes ünnepe lenne, szépséggel, harmóniával. Sajnos, amikor épp
benne vagyok ebben, akkor nem veszem észre, hogy a tökéletességre való
törekvésem rontja el a harmóniát.
Most szerencsére 24én eset sikerült egy jót beszélgetni a gyermek
apjával, így kiszállt belőlem a feszültség, és tényleg örömmel vágtam
bele a továbbiakba.
Azért persze 24én is megvolt az ünneplés, és a szokásos körök.
Délelőtt készülődés, aztán déltől 4ig végiglátogattuk Tamással és
Zsirivel no meg Dorkával az intézményeinket, Dorka kínálgatta a
lakóinknak a közösen sütött mézeskalácsokat, sikere volt. Hazatérérünk
után egy jó kis veszekedés, majd apja sétálni vitte a gyermeket, én
megterítettem, és amikor hazaértek elfogyasztottuk a finom vacsorát.
(sütőtökleves gesztenyével, libamájjal töltött pulykacomb, bejgli). Majd
egy óvatlan pillanatban megérkezett csengőszóval a JÉzuska. Dorkát
elhalmozta (könyv hegyek, főleg Bogyó Babóca nagykönyv volt a sláger, fa
dominó, buborékfújó, kis konyhai kiegészítők,nyaklánc,
karkötő-Barbapapás...)Anya szép ajándékokat kapott (turmix, manikűr
készlet, könyv), azonban apa ajándékára a Jézuskának úgy tűnt nem maradt
sok energiája.(parfüm, könyv-ua, mint tavaly:() Azt ígérte azonban,
hogy majd beszél a szülinapi tündérrel a kárpótlás ügyében:):):)
25.-én aztán felkerekedtünk és elvonatoztunk Veszprémbe, és ott
töltöttünk egy napot. Nagy családunk történetében most fordult elő
először, hogy 11en ültük körül a családi asztalt, szóval apám is jelen
volt (Dávid csak du jött) Itt is volt sok ajándék, színes ceruza,
gyöngyfűző, könyvek, persely, nekünk pálinka, gyönyörű fonott
betlehem...stb. Este Keresztapu kocsival hazahozott minket, így Dorkát
szinte csak átemeltük a kiságyba és reggel 3/4 9ig aludt.
Ma reggel pedig kezdődött a baráti vendégeskedés, Péter reggelire jött,
az ő Jézuskájától anya megkapta álmai paplanját, ráadásul kettőt, Dorka
pedig szép könyveket. Aztán jött Tamás a színházjegyekkel és
Kisvakonddal, majd Eszter és CSabi az isteni sütivel gyertyatartóval,
teákkal, dominóval.
Nagyon jó volt a barátokkal is együtt lenni, jót
beszélgettünk,nevettünk, finomat ettünk. Dorka végig pörgött, rengeteg
energiája volt.
Aztán az este szép zárása volt, amikor már megfürdettem és a mese is
megvolt, amikor kijöttem a szobájából, 5 perc után kikiabált: Anya, még
nem is szerelmeztünk!
Hát lehet ennek ellenállni? Hát persze, hogy visszamentem és megszerelmeztük egymást:)::)))))
És még itthon vagyunk együtt néhány napot, holnap jön a soproni Mama Papa, Bátyja, már nagyon várjuk őket is:):):)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése