Harmadik közös Szilveszter

Itt az év utolsó napja, lehetőség némi összegzésre, visszatekintésre, tervezésre és egyebekre. Akkor nézzük az összegzést: ebben az évben lehetetlen és hihetetlen dolgok történtek. Dorka elkezdett beszélni, ami április végére, 20 hónapos korára olyan tökélyre fejlődött, hogy már mondatokat használt. A szája azóta be sem áll, imád magában énekelgetni, verselni, és újabban az általa ismert mesékből új történeteket kreálni. Így kerül kis fejében egy (képzeletbeli) lapra Boribon és Babóca, no meg Bogyó és Baltazár. (Tegnap este: Titok, minden titok, akkor el is megyek világgá (idézet a szülinapi Boribonból)-kiáltott fel Baltazár a méhecske és lecsúszott a gördeszkájával(idézet Bogyó és Babóca Évszakos könyvből). A beszédének nagyon vicces alakulása még, hogy elkezdett mindenféle ragozást és névmásokat használni. Tegnapi telefon Eszterrel: Csabi otthon van? E: nem, koncerten. D: nem félsz egyedül? (súgtam) E: hihihi. Este felidézve a beszélgetést: D: Anya, Eszter nem fél magától? Én: hihihi D: Hihihi, Anya majd elmondod Apának?
Szóval visszavonhatatlanul és végre jó ideje beszélgetek a lányommal, ami hihetetlen élményt jelent számomra. Most, hogy szavakkal is kifejezi magát egy új világ nyílt ki számunkra. Eddig is tudtam, hogy okos, de most különösen megcsodálom nap, mint nap.
Nagyot is nőtt az utóbbi időben, most 14kiló és kb 97 cm.
És ugye ami nagy változás volt ősszel, az a bölcsőde elkezdése. Sajnos ez október végétől a betegségek megszaporodását is jelezte.
No akkor a rosszakat egy időben letudva: megjártuk idén a Heim Pál koponyaröntgent is, miután Dorka a lépcsőn elesve bedöntötte az egyik elülső fogát:((
Voltunk nyaralni Balatonfenyvesen, apuka csak hétvégén volt velünk, de jövőre másképp lesz remélhetőleg.
Voltunk néhány napot Zsámbékon is, március végén, Dorka megismerkedhetett Biankával és Borkával, ők azóta Pestre költöztek, így a kapcsolat csak mélyült, most készülünk a közös szilveszterezésre.
Az összegzéshez tartozik még, hogy egyre fontosabbnak érzem azt is, hogy apával közös nevezőre jussunk sok-sok kérdésben, ez nem jár mindig feszültségek nélkül sajnos. Csak remélem, hogy jó úton járunk és a következő év jókat hoz ezen a téren is.
Az is egy új dolog idén, hogy elkezdtem dolgozni. Nagyon élveztem az elején, most már egyre kevésbé. Hogy ebből mi alakul, szintén egy nyitott kérdés a jövőre nézve.

És ugye a tervek, álmok. Azt szoktam mondani, hogy azok a tervek, amiknek a megvalósításáért teszünk is valamit. Azért úgy egymás után sorolom a következőket mert még nem tudom, hogy ezekből a vágyakból melyek lesznek álmok és melyek tervek:
-szeretném, ha lenne egy autónk, amibe csak beülünk nyáron, megindulunk, és alszunk, ahol ér az éjjel együtt hármasban
-szeretném Dorkának megmutatni a tengert és együtt megfürödni benne
-szeretném, ha Dorka apukájával elmélyülne a kapcsolatunk
-szeretnék lefogyni legalább 15 kilót
-szeretném a lakásunkat otthonosabbá tenni
-szeretnék nagyon sok időt hármasban tölteni
-szeretnék időt kettőnkre is (apa-lánya, anya-lánya, férj-feleség)
-szeretném, ha a barátaim megmaradnának
-szeretném, ha Dorka egyre többet jelelne
És még van egy titkos vágyam, de azt megtartom magamnak:):):)

Kislányom!
Ahogy elnéztem ma, ahogy hozzám bújva elaludtál ebéd után, csak néztelek és olvadoztam. Annyira jó érzés, amikor odabújsz, megölelsz, amikor bebújsz a pólómba, azt játszva, hogy a pocakomban vagy és megszületsz, amikor megsimogatjuk egymást, amikor csak úgy azt mondod, "anya, szeretlek"...Szóval sok-sok jó érzést, nevetést, örömet köszönhetek neked. Tudom, hogy ez még több és több lesz, és várom a következő közös évünket.
Nagyon szeretlek Kincsem!Boldog ÚJ Évet Mindhármunknak!

Karácsony

Ez volt a harmadik karácsonyunk hármasban, és mondhatom egyre jobb látni Dorkát, ahogy örül mindennek, ami az ünneppel jár. Köztünk vannak ellentmondások, súrlódások abból adódóan, hogy más-más dolgokat hozunk a saját családunkból, de, ha sikerül ezeket elengedni, (mint pl 24én estére) és meg tudjuk beszélni, akkor igazi családként tudunk örülni az együttlétnek, a barátoknak, a karácsonynak, a fának, a nevetésnek és minden jónak ami ezzel jár.
Én 24én, minden igyekezetem ellenére ismét belekerültem egy borongós hangulatba, pedig nagyon sokat tettem azért, hogy ez most másképp legyen. Hiába, a régi rossz érzéseket aggyal el tudom nyomni, le tudom gyűrni, de azért ki-ki bukkannak a szép percek mögül, hogy megmérgezzék azokat.
Dorka léte, az, hogy egyáltalán megszületett nagy erőt ad ahhoz, hogy ezeken átlépjek, de ez tényleg nem mindig könnyű. Most meg leginkább azért nehéz, mert épp a nehéz emlékek hatása miatt szeretném, ha neki tökéletes ünnepe lenne, szépséggel, harmóniával. Sajnos, amikor épp benne vagyok ebben, akkor nem veszem észre, hogy a tökéletességre való törekvésem rontja el a harmóniát.
Most szerencsére 24én eset sikerült egy jót beszélgetni a gyermek apjával, így kiszállt belőlem a feszültség, és tényleg örömmel vágtam bele a továbbiakba.
Azért persze 24én is megvolt az ünneplés, és a szokásos körök.
Délelőtt készülődés, aztán déltől 4ig végiglátogattuk Tamással és Zsirivel no meg Dorkával az intézményeinket, Dorka kínálgatta a lakóinknak a közösen sütött mézeskalácsokat, sikere volt. Hazatérérünk után egy jó kis veszekedés, majd apja sétálni vitte a gyermeket, én megterítettem, és amikor hazaértek elfogyasztottuk a finom vacsorát. (sütőtökleves gesztenyével, libamájjal töltött pulykacomb, bejgli). Majd egy óvatlan pillanatban megérkezett csengőszóval a JÉzuska. Dorkát elhalmozta (könyv hegyek, főleg Bogyó Babóca nagykönyv volt a sláger, fa dominó, buborékfújó, kis konyhai kiegészítők,nyaklánc, karkötő-Barbapapás...)Anya szép ajándékokat kapott (turmix, manikűr készlet, könyv), azonban apa ajándékára a Jézuskának úgy tűnt nem maradt sok energiája.(parfüm, könyv-ua, mint tavaly:() Azt ígérte azonban, hogy majd beszél a szülinapi tündérrel a kárpótlás ügyében:):):)
25.-én aztán felkerekedtünk és elvonatoztunk Veszprémbe, és ott töltöttünk egy napot. Nagy családunk történetében most fordult elő először, hogy 11en ültük körül a családi asztalt, szóval apám is jelen volt (Dávid csak du jött) Itt is volt sok ajándék, színes ceruza, gyöngyfűző, könyvek, persely, nekünk pálinka, gyönyörű fonott betlehem...stb. Este Keresztapu kocsival hazahozott minket, így Dorkát szinte csak átemeltük a kiságyba és reggel 3/4 9ig aludt.
Ma reggel pedig kezdődött a baráti vendégeskedés, Péter reggelire jött, az ő Jézuskájától anya megkapta álmai paplanját, ráadásul kettőt, Dorka pedig szép könyveket. Aztán jött Tamás a színházjegyekkel és Kisvakonddal, majd Eszter és CSabi az isteni sütivel gyertyatartóval, teákkal, dominóval.
Nagyon jó volt a barátokkal is együtt lenni, jót beszélgettünk,nevettünk, finomat ettünk. Dorka végig pörgött, rengeteg energiája volt.
Aztán az este szép zárása volt, amikor már megfürdettem és a mese is megvolt, amikor kijöttem a szobájából, 5 perc után kikiabált: Anya, még nem is szerelmeztünk!
Hát lehet ennek ellenállni? Hát persze, hogy visszamentem és megszerelmeztük egymást:)::)))))
És még itthon vagyunk együtt néhány napot, holnap jön a soproni Mama Papa, Bátyja, már nagyon várjuk őket is:):):)

Év vége

Hétvégén egy jó kis vásárban voltunk, ahol végre Dorka kiélhette színpadi tehetségét, ment a Makám koncert, ő pedig, tombolt, táncolt, rohangált. Apukája annyira nem élvezte mindezt, úgyhogy nagy bánatomra véget vetett a bulinak és ellentmondást nem tűrően elindított minket haza. Nem lett túl jó ettől a kedven. Nem úgy Dorka metrós kérdésétől ami így hangzott: (még jó, hogy kevesen voltak)Anya, neked milyen a puncid. Erre én, játszva a hülyét: a pulcsim? Erre ő még hangosabban: Neeeem a puncid???Én halkan elmagyaráztam neki, hogy ilyen dolgokról nem beszélgetünk mások előtt. Vicces volt.
Holnap lesz a bölcsiben a karácsonyi ünnepség, már alig várom. Jön Pepe mama és Fannika is. Már elkészültek az ajándékok a bölcsis néniknek (mézeskalács a nevükkel, ujjbáb-anygyalka) szerintem nagyon szépek lettek.
Változás még, hogy egy hete átrendeztem Dorka szobáját, azóta esténkét ezerszer kimászott az ágyból és nem akart elaludni, úgyhogy ma, amikor újra elkezdte volna a kimászkálást visszahúztam az ágyát a falhoz. Így sem ment könnyen az elalvás, de egy kicsit jobb volt.

Már nagyon várjuk a Karácsonyt, Dorkához minden délután jön az Adventi tündér és hoz neki valamit, már rohan be, amikor megjön a bölcsiből, nagyon aranyos. A tündérke rejteget neki mindenféle apróságot, amit Dorka azzal a mozdulattal el is hajít és keresi a mellette lévő édességet:):)

A türelmem próbálgatása továbbra is zajlik részéről, én pedig igyekszem uralkodni magamon, amikor ezerszer sem csinálja amit kérek, hááát, kb 50%ban sikerül, tudom,nem túl jó arány.
Ez van. De ami biztos, hogy nagyon nagyon szeretem a kis Gyöngyömet:):)

28. hónap

Drága Kislányom!
Három évvel ezelőtt, amikor már határozottan eldöntötted, hogy tanyát versz a hasamban én még nem tudtam biztosan, hogy kisbabám fog születni. Minden jel arra mutatott, de egy kevésbé hozzáértő dokibácsi megcáfolta az érzéseimet és a sejtéseimet. Aztán már nem kellett sokat várni, hogy a nagymamáknak, nagypapáknak és a keresztanyuéknak a Jézuska becsempéssze a csomagba az első fényképedet. Hatalmas volt az öröm mindenhol, az unokatesók ujjongtak és persze a felnőttek is.
Akkor még csak egy kis pont voltál, most pedig a magad kis majd egy méterével és 14 kilójával ott szunyókálsz az ágyadban. Olyan hamar elment ez az idő, és olyan sokminden történt velünk. Néha rádnézek, hallgatlak, és el sem hiszem, hogy az én kicsikém vagy. Annyira szép vagy, olyan okos, hogy nap mint nap képes vagy meglepetéseket okozni.
Ma pl. elővettél egy kispárnát, ami egy kozmetikum mellé volt, rajta van egy cimke, amire az van írva, hogy Dove. Nézegeted és azt mondod nekem:Ide van írva, hogy Dorka. Én meg kérdezem: Ezt mégis honnan veszed? Erre rámutatsz az első betűre és azt mondod: Ez a Dorka betű. Leesett az állam.
Reggelinél meg a fényes logikádat csillogtattad. Elmondtad, hogy neked én vagyok az anyukád. Én meg, kíváncsiságból megkérdeztem, hogy a Fanninak ki az anyukája. Te, kis gondolkodás után rávágtad: Keresztanyu. Én ismét csak ámuldoztam.
És, hát a szépséged és az okosságod mellett, ami hatalmas benned, az az akarat. Bevallom, szoktunk egymással kiabálni is. Te velem, én veled. Aztán ahogy jön a vihar, olyan lendülettel el is múlik egy kis csiklandozással részemről, vagy valami jó beszólással a részedről. Ilyenkor mindig belegondolok, hogy mi lesz majd, ha kamaszodni kezdesz. Bár, ha apukádra hasonlítasz, nála ez úgy történt, hogy kb 5 éves koráig kitombolta magát, aztán megnyugodott, és azóta is nyugodt. Ha rám hasonlítasz, hááát, akkor nem tudom mi lesz. Bár én nem voltam nagy harcolós, sokkal inkább nagy kritikus, akár a szüleimmel szemben is, és ez sajnos így is maradt.
De, ha az eddigieket nézem, te kiválóan lettél "összerakva" és mindkettőnkből sikerült a legjobbakat örökölnöd:):):)Az,meg, hogy kiderüljön milyen is lesz a serdülésed, még remélhetőleg odébb van vagy 11 évvel:)
Szeretném, ha addig is olyan szeretetcsomagokat tudnánk neked adni, ami még akkor is tart, sőt, még akkor is, amikor a saját gyermekeidet babusgatod.
Nagyon nagyon szeretlek kis Csöppöcském, Tündérem, Mindenem! Örülök, hogy visszahoztad vagy inkább megteremtetted a lehetőségét, hogy szeretni tudjam az ünnepeket, a Karácsonyt, hogy örülni tudjak minden kis apróságnak.
És ez egy a közül a rengeteg minden közül, amit neked köszönhetek.

Slágertémák

A mostaniak: Mikulás, Adventi tündér, jézuska, fiúk-lányok, punci-kuki, ki hogy pisil. És ez mind mind keverve egymással. Ezekhez persze tündéri beszólások társulnak: Vécén ülve pisilés közben: Anya, a fiúk állva ülnek:):)

Egy kis visszatekintés erre a sűrű hónapra. Sok betegeskedés volt, most már csak apukája köhög, de kb 3 hete, úgyhogy ma szigorú orvoshoz-zavarás történt, remélem eredménnyel. Ugyanis miután megette a gyerek összes maradék gyógyszerét, és a hatás még mindig nulla talán ő is belátta, hogy valami hathatósabb segítségre van szükség.

Mikulás: Többel is találkozott a gyermek az aktuális napokon,5.én Belvárosi ünnepség, csodálkozás, éneklés, színpadra kívánkozás, 6.-án bölcsi-MIku, délután Csiga parkos - Miku, itt saját valójukban jelentek meg a Mikulások. A Csiga parkos akcióban Dorka azonnal befalta a kapott csoki-mikut, majd addig settenkedett a szakállas nyomában, hogy kialkudott éneklés és vers nélkül egy újabbat.

És aztán jöttek az ajándék formájában nyomot hagyó Mikuk, akik ugye jártak Soproban, Palotán és persze itt nálunk is.
Este, mikor hazaértünk a sok élmény után következett az ablakba állított csizma megtekintése, és a hatalmas öröm. Ugyanis ide hozott a Miku egy gyúródeszkát, egy sodrófát, kiszúró formákat, és Bogyó és Babóca mézeskalácsos könyvét. Nagyon betalált az ajándék.
Petra eljött hozzánk 8.án és elkezdődött a közös mézeskalácsozás. Annyira élvezetes volt, jó volt őket nézni, ahogy együtt sodortak, szaggatak, és este jó volt Petrával a tavalyihoz hasonlóan Petrával díszíteni a mézeskalácsokat. Remélem hagyomány lesz belőle.

Az ünnepvárásunk másik szereplője az Adventi tündér, aki immár a családunk részévé vált, hiszen minden délután hagy egy kis csomagot Dorka ágyában. Olyan jó látni az izgalmat és az örömet rajta, ahogy fut be hazaérkezve, és csak bontja, bontja a kis csomagocskát. És, hogy micsoda szíve van, ha a Tündi épp két csokit tett a csomagban, biztosan megosztja azzal aki épp ott van. Arany szíve van.

Arról nem tudom írtam-e, hogy megvolt az első 4 napos távollétünk egymástól, Sopronba utazott apa és lánya, én pedig itthon dolgoztam és barátnőztem, pihentem. Azt hiszem mindenki élvezte ezt a pár napot, és persze hiányoztunk egymásnak, örültünk egymásnak, de jó tudni, hogy képesek vagyunk élni egymás nélkül, csak nem akarunk:):)mi hárman:):).

Nagyon sok jó szöveg hangzik el mostanában Dorka szájából, de egyszerűen elfelejtem nagy részét ha nem írom le.
Na majd legközelebb elő a papír, toll, hogy ne szálljanak el a vicces, szép, megható érdekes mondatok:):)