Drága Kislányom!
Elmúltál 8 hónapos, és szinte minden időmet és energiámat lekötöd. Nem
tudsz nyugton maradni egy pillanatra sem, olyan, mintha az egész világot
szeretnéd felfedezni két perc alatt. Minden érdekel, mindennek meg
akarod ismerni az ízét legyen az újságpapír, műanyagflakon vagy épp a
reggeli kávém. Nyitott vagy mindenre és mindenkire, és úgy sugárzik
rólad a boldogság, hogy senki nem tud elmenni melletted a nélkül, hogy
fel ne derüljön az arca, szóljon hozzád néhány szót, vagy egész
egyszerűen csak ellágyuljon a tekintete. Annyira büszke vagyok rá, hogy
ilyen lányom van, remélem sikerül ezt a jókedvet megőrizned. Úgy
szeretnélek mindig boldognak látni, szeretném ha mindig mosolyognál,
nevetnél, örülnél a világnak, bármi is történik.
Rengeteg mosolyod van, nem is tudom ki tudnám-e választani a
kedvencemet. Imádom, amikor ébredés után bemegyek hozzád, és rám nevetsz
a karod nyújtva felém, imádom (kicsit talán önző módon) amikor
pityeregve ébredsz, de meglátsz és a szemed csillogni kezd, amikor
huncutkodni készülsz, amikor egyszerűen csak megajándékozol a
nevetéseddel, amikor a szoptatás közben rám nézel...szóval sok-sok
imádnivaló arcod van. És ezek még csak a mosolygósan voltak.
Van még a szájjal berregős, a duzzogó, a fintorgós, az
orrfelhúzva-szuszogós....Felsorolhatatlan. Ezek is tükrözik, hogy
mennyire színes egyéniség vagy.
Boldog vagyok, hogy ilyen imádni-valóan tökéletes gyerekkel ajándékozott meg a Sors!
Nagyon szeretlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése