7. hónap

Drága Kisfiam!
(...mindenek előtt, egy reggeli már megírt bejegyzés vagy elszállt, vagy majd egyszer csak visszaszáll, nem tudom, de akkor duplázunk:))

Szóval...elmúlt 7 hónapja, hogy velünk vagy, hogy megérkeztél közénk. Közben nekem is volt egy elég sokadik születésnapom, mindenesetre kétgyerekesként az első:)
Ez csak annyiban fontos, hogy az ajándékom apától a könyv formájában elkészítetett előző babanaplónk:) És mivel apa előrelátó volt, kaptam 3 példányt, az egyik majd a tiéd lesz, a másik pedig Dorkáé:)

3év 10 hónap

Drága Kislányom! Ennyi idővel ezelőtt kezdtem magamhoz térni, azok után, hogy világra jöttél. Most nem vagy épp itthon, ma elvitt a keresztapu, és következik egy kis Balaton az unokatesókkal.
Mostanában ismét nehezebb napokat éltünk át, egyik éjjel sokat gondolkodtam, mit is tegyek, hogy is legyen, hogy békésebb legyen a kapcsolatunk. Az utóbbi időben sajnos sokat kiabáltam, hol okkal, hol ok nélkül...Nem mentegetőzöm, de egy biztos, eléggé kimerült vagyok, és ami még biztos, hogy ennek nem szabad, hogy te idd meg a levét. Ezért megfogadtam, hogy nem fogok kiabálni veled, és minden nap értékelem az aznapi történéseket, a saját szerepemet, hogy hogy sikerült megtartani a fogadalmamat.
Kellett ehhez az, hogy elfogadjam, nem lehet minden nap tökéletes, nem tudom megtenni, hogy mindig és örökre betartom amit szeretnék, de törekszem, hogy békében feküdjünk le, hogy amikor kezd a szemem lecsukódni, ne a bűntudat mardosson, hanem a szeretet és a békesség érzésével térjek nyugovóra.
Minden napomat igyekszem értékelni esténként magamban, és igen, elfogadom, hogy van amire csak hármas osztályzatot kapok magamtól.
Úgy tűnik, hogy ez működik, ha van egy rosszabbul sikerült nap, megengedem magamnak, hogy másnap javítsak, és tudom, hogy sikerül is.

Megbeszéltük, hogy nyáron már nem mész óvodába, ezt kérted. Kezdődött a múlt heti bárányhimlővel, amikor ugye itthon voltál. Nem mondom, hogy súrlódások nélkül ment minden, az ebéd utáni nem alvásod konkrétan teljesen kiborít, de dolgozunk az ügyön.
Nehéz lépést tartanom a mérhetetlen energiáddal, nem is értem, hogy bírsz egész nap beszélni, ugrálni, táncolni énekelni.
Ugyanakkor lekísértelek az autóhoz, mikor indultatok, feljöttem, és kb 5 perc után nem találtam a helyem. Annyira hiányoztál...

Érdekes ez, hogy a részem vagy, hogy megszülettél, de mégis bennem vagy minden pillanatban. Hogy is lehet valakit ennyire szeretni...? Nem tudom, de nagyon szeretlek, drágaságom:):)